Századok – 1963

Közlemények - G. Soós Katalin: Menedékjog vagy kiszolgáltatás? 369

KOZLEMENYEK MENEDÉKJOG VAGY KISZOLGÁLTATÁS? 1919 júliusában, a proletárdiktatúra felszámolását célzó Böhm—Cunnigham-féle bécsi tárgyalásokon merült fel, hogy az átmenet meggyorsítása érdekében előnyös volna, ha a népbiztosok elhagynák az országot. Böhm Vilmos azt mondotta, hogy ha a népbiztosok sehol sem kapnának menedéket, a tanácskormány valószínűleg utolsó emberéig folytatná a harcot. Érvelése még a magyar ellenforradalmi körökre sem maradt hatás nélkül, akik annyira tartottak ettől a küzdelemtől, hogy a szegedi kormány nevében maga Bethlen István interveniált a bécsi angol missziónál, hogy a polgárháború elkerülése érdekében adjanak a népbiztosoknak menedékjogot Ausztriában. Az angol misszió támogatta is a kérését, míg a francia misszió augusztus 2-án megtartott értekezletén tiltakozott a menedékjog megadása ellen.1 Augusztus 1-én, a munkástanács utolsó ülésén határozták el a népbiztosok ausztriai utazását. Az éj folyamán a budapesti osztrák követség érintkezésbe lépett az osztrák külügyi hivatallal, ahonnan azt az értesülést kapta, hogy az osztrák kormány hozzájárul a Tanácsköztársaság vezetőinek Ausztriába való beutazásához. Peidl Gyula, az új miniszterelnök ezt az utazást nem ellenezte, de elrendelte, hogy az olasz misszió felügyelete alatt utazó népbiztosokat és családjaikat: a határon megmotozzák, és tőlük a 10,000 K-nál nagyobb értékű tárgyakat elkobozzák.2

Belügyminisztere, Peyer Károly néhány nap múlva már titkos rendeletet adott ki a kommunisták menekülésének megakadályozásáról és letartóztatásáról.3 Augusztus 2-án az osztrák kormány ós a magyar kormány megbízottai egyezményt kötöttek a népbiztosok riémetoszti ak államterületen való fogadásáról. „Nómetausztria kormánya — hangzott a megállapodás — avégből, hogy Magyarország új kormányát a nyugalom és rend fönntartására irányuló törekvéseiben támogasssa, hajlandónak nyilatkozik arra, hogy a magyar tanácsköztársaság eddigi kormányához tartozó Kun Béla, Landler Jenő, Pór Ernő. Vágó Béla, Pogány József, Rákos Ferenc, Madarász Emil, Hirosik János, Varga Jenő és Lengyel Gyula kommunista népbiztosok, illetve azok hívei számára a németausztriai állam területén menedékjogot engedélyez, azon föltevésben, hogy a nevezettek itt semmiféle politikai tevékenységet nem fejtenek ki. A tartózkodási engedélyt csak arra az időre adja meg, amíg a németausztriai köztársaságra ebből belső vagy külső nehézségek nem támadnak. Erre az esetre a kormány szabad kezet tart fönn a maga számára. A nevezettek tartoznak Magyarországra visszatérni, mihelyt a belső helyzet a Magyarországon való tartózkodást számukra lehetővé teszi. A németosztrák kormány mind a saját, mind a nevezettek személyes biztonsága érdekében kényszerítve érzi magát arra. hogy mozgási szabadságukat korlátozza és őket a kormány által kijelölt helyen hatósági felügyelet alá helyezze."4 1 A menedékjog megadásának körülményeire: Arbeiter Zeitung. 1920. júl. 23. Der Vertrag mit der ungarischen Kegierung über Kuns Asyl. Illustriertes Wiener Extrablatt, 1920. júl. 24. Bela Kun in Stettin interniert. (Böhm nyilatkozata a Herzog hírügynökségnek a menedékjog előzményeiről.) — Iratok az ellenforradalom történetéhez. I. Az ellenforradalom hatalomrajutáea és rémuralma Magyarországon 1919—21. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt irta Nemes Dezső, összeállította Karsai Elek, KubitsehImre, Pamlényi Ervin. 2. kiad. Bpest. 1956. (A továbbiakban: Iratok. . . ) 108—109. I. Böhm Vilmos : Két forradalom ttizében. Bpest. 1946. 358—359. 1. 2 Párttörténeti Intézet Archívuma (a továbbiakban PI. Arch.) A. XVII. 1/1919/20. A budapesti államügyészség vádirata 1919. dec. 18-án Peidl. Peyer, Ágoston. Haubrich. Garbai. Weltner, Böhm ellen a népbiztosok Ausztriába való utazásának lehetővé tétele miatt. Népszava, 1919. szept. 28. Peidl Gyula : Megszöktettem-e Kun Béláékat? 3 Iratok. .. I. köt, 115. 1. •Országos levéltár. Külügyminisztérium iratai (a továbbiakban: OL. Küm.) pol. 1920—36—4034/1919. Vereinbarung zwischen der deutschösterreichischen Kegierung und der ungarischen Regierung vber die Aufnahme der kommunistischen Volksbeauftragten auf deutschösterreichischem Staatsgebiet. 1919. aug. 2. (Magyar fordítása Böhm : i. m. 358—359. 1.).