Századok – 1963
Tanulmányok - Kónya Sándor: Az első Gömbös-kormány megalakulása és programja 332
. 346 KÓNYA SiNDOK ben —, mert tudom, hogy olyan eszméket hirdetek, s olyan becsületesek a szándékaim, hogy a lelkek koncentrációján keresztül. úgyis megszületik önmagától az a magyar társadalom együttérzésén nyugvó hatalmas lelkidiktatúra, amely a magyar lelkek megerősödését fogja jelenteni, s amely belekényszeríti majd a kritizáló magyart a munkába s kiközösíti a nemzet testéből azokat, akik, hogy úgy mondjam, nem akarnak a nemzettel egy gúnyában járni."60 „Én olyan politikát akarok folytatni, hogy lelkikényszerűségből mindenki, aid konstruktív, a hátam mögé álljon."61 Arcátlan képmutatása ebben a vonatkozásban is határtalan: ,,. . . olyan hatalom után soha nem nyúlnék, amely nem a lelkeken nyugszik, nekem egy mesterkélt hatalom, amely szuro- nyokra van felépítve, nem is kellene. . . "e 2 A társadalmi ellentétek kiéleződése következtében megélénkülő tömegmozgalmakkal, elsősorban a munkásosztály fokozódó harcával szemben nemcsak a kíméletlen terror eszközét alkalmazta, hanem a megrettent uralkodó osztály hatalmának megszilárdítása végett a nyílt fasiszta diktatúra kiépítésének fő akadályát jelentő munkásmozgalom teljes felszámolását is tervbe vette. Amit 1919 —20-ban a belső erőviszonyok következtében, valamint a nemzetközi helyzet miatt nem sikerült megvalósítani, ti. az SZDP és a szakszervezetek felszámolását, a fasiszta munkásszervezetek létrehozását és ílymódon a munkásosztály teljes lefegyverzését, most programjába vette. A kormánypárt értekezletén tartott bemutatkozó beszédében hangsúlyozottan felhívta a „munkásproblémára" a figyelmet. Utalva a forradalmi munkásosztály nemzetközi harcára, figyelmeztette az uralkodó osztályt: ,,Ez a harc elintézetlen, de ezt a harcot a polgári társadalomnak kell megnyernie és meg is nyeri abban a pillanatban, amikor megérti a munkásproblémát, mert munkás probléma van és ezzel foglalkoznia kötelessége mindenkinek. Szerintem az is helytelen, hogy a magyar társadalmi osztályok azért, mert más világnézetet vallottak, a munkás problémát már eleve kiközösítették a nemzeti életből. Arra fogok törekedni, hogy olyan szociális és gazdasági intézkedések révén, amelyeket én és kormányom végre fogunk hajtani, olyan atmoszférát teremtsek, hogy a lelkében még mindig nemzeti érzésű magyar munkás vissza jöhessen hozzánk. . . "6 3 À munkásosztály megnyerésének a beígért szociális és gazdasági intézkedéseken túlmenően abban látta többek között a feltételét, hogy egyrészt a burzsoázia jusson „bizonyos elhatározásra", azaz tegyen bizonyos engedményeket, ne csökkentse ebben a helyzetben tovább a munkabéreket, ne fokozza a munkás-elbocsátásokat, másrészt az SzDP vezetői ne akadályozzák a kormány ilyen irányú törekvéseit. A képviselőházban tartott bemutatkozó beszédében felszólította az SZDP képviselőit, revideálják álláspontjukat: ,,. . . Most önöké az a történelmi feladat, — és itt ajánlom nyugati vezető férfiak példáját követésre, hogy revízió alá vegyék álláspontjukat."64 És felszólítása után elhangzott a fenyegetés is: „Ha becsületes kézzel megkongatom a lélekharangot a szociáldemokrácia felett és becsületes kézzel kiművelem a magyar munkásság problémáit, ha beillesztem a magyar munkásságot a nemzet társadalmába, a szocialisták nem fognak többet politizálni Magyarországon."6 5 A kormány programjának több pontjában hol nyíltan, 60 Idézi Révay József : Gömbös Gyula élete és politikája. Bpest. 1934. 313. 1. 61 A nemzeti öncélúságért ! 79. 1. « Uo. 83. 1. 63 Uo. 15. 1. 64 Uo. 46. 1. 65 Uo. 46. 1.
