Századok – 1963
Tanulmányok - Kónya Sándor: Az első Gömbös-kormány megalakulása és programja 332
AZ ELSŐ GÖMBÖS-KORMÁNY MEGALAKULÁSA ÉS PROGRAMJA 347 . hol burkoltan juttatta kifejezésre a munkásosztály legális szervezeteinek megsemmisítésére, illetve fasiszta munkásszervezetek létrehozására irányuló törekvését. Az SZDP és a szakszervezetek felszámolásának eszközét — olasz mintára — az érdekképviseleti rendszer kiépítéséhen, a „kamarák" felállításában jelölte meg. A tervbevett érdekképviseleti rendszer kamarákba tömörítette volna a munkaadókat és a munkásokat. A munkaközvetítés, kollektívszerződés kötés jogát, a betegségi, rokkantsági és öregségi biztosítást a kamarák vették volna át. ,,A munkaközvetítés, a munkabíráskodás, a betegség, rokkantság, öregség s a munkanélküliség elleni biztosítás ügyének szerves és intézményes rendezését az érdekképviseleti rendszer keretein belül szorgalmazzuk" •— szögezte le a munkatervében.06 Ez az érdekképviseleti rendszer lényegében teljesen megfosztotta volna a munkásosztályt szervezkedési jogától, sztrájkjogától, általános politikai jogaitól, még azoktól a jogoktól is, melyeket áldozatos harcával, igen nehéz körülmények között még a Horthy-fasizmus elsó' évtizede alatt is biztosítani tudott. Az 1934 őszén elkészült „Irányelvek a törvényes érdekképviseletek országos szervezetére" tervezet szerint a kamarák illetékessége és hatásköre „kiterjed minden magyar állampolgárra, aki az ország területén olyan hivatást, foglalkozást űz, vagy kereseti tevékenységet folytat, melyre a törvény kötelező érdekképviseleti szervezet létesítését rendeli". „A törvényes érdekképviseleti szervezet tagjai felett fegyelmi jogot gyakorol." Fegyelmileg eltilthatja a tagsági jogok gyakorlásától azt, aki „az érdekképviseleti szervezet belső békéjét megbontani törekszik, a vezetőség, egyes kategóriák, osztályok vagy felekezetek ellen gyűlöletet szít. . . ", a sztrájk tilos". A munkaviszonyból eredő vitás ügyekben a törvényszékek mellett felállítandó külön munkaügyi bíróságot kell létrehozni a tervezet szerint, akiknek tagjait a törvényszék elnöke jelölné ki.6 7 A Gömbös-kormány minden haladó, fasiszta törekvéseivel szembenálló politikai megnyilvánulást, szervezkedést mint nemzetietlent el akart fojtani, illetve meg akart akadályozni, az elkorcsosult, igen korlátozott mértékben meglevő polgári demokratikus szabadságjogok maradványait is fel akarta számolni. Az egyéni, egyesülési, sajtószabadság korlátjául a „nemzeti érdeket", a „nemzetközösség érdekeit" jelölte meg. Azaz addig van egyéni szabadság, sajtószabadság, szervezkedési szabadság, ameddig azok a fasiszta hatalom érdekeit szolgálják. „Az egyéni szabadság elvének teljes érvényesülésére törekszünk, addig a határig, ameddig ez a szabadság a nemzeti közösség érdekeit nem veszélyezteti" — szögezte le a nemzeti munkaterv 7. pontjában.68 ,,... minden egyesületnek és gyülekezésnek közvetlenül, vagy közvetve a nemzeti erők meghatványozását kell szolgálnia."6 9 „A sajtószabadság fenntartása nemzeti érdek addig a határig, amíg a sajtó valóban a nemzet érdekeit szolgálja."7 0 Ezek a célkitűzések elsősorban a munkásosztály ellen irányultak, de veszélyt jelentettek mindazokra a politikai irányzatokra, amelyek eltértek a kormány célkitűzéseitől, nem akarták a totális fasizmus bevezetését. A nyílt fasiszta diktatúra kiépítését kívánta elősegíteni Gömbös az államigazgatási rendszer átszervezésével. „Közjogi és államigazgatási berendezésünket — a mai kor követelményeinek figyelembevételével, de a hagyo-615 Nemzeti munkaterv. 20. 1. 67 O. L. Bethlen István miniszterelnök iratai. 1. csomó. 68 Nemzeti munkaterv. 12. 1. 63 Uo. 13. 1. 70 Uo. 13. .1.
