Századok – 1963
Tanulmányok - Kónya Sándor: Az első Gömbös-kormány megalakulása és programja 332
AZ EI.SÖ GÖMBÖS-KOEMÁNY MEGALAKULÁSA ÉS PEOGBAMJA 343 A Gömbös-kormány programja Gömbös kormányralépése után elhangzott beszédeiben és az október 26-án napvilágot látott 95 pontjában,4 2 a „Nemzeti munkaterv"-ben fejtette ki programját. E programot a mérhetetlen nacionalizmus, a felfokozott szociális demagógia, ígéretek halmaza és ködös általánosság jellemzik. De a ködösítés, leplezés ellenére is kirajzolódik a nyílt fasiszta diktatúra megvalósításának terve is, és ha szembeállítjuk ígéreteit a cselekedetekkel, leleplezó'dik a tömegek leszerelését, félrevezetését szolgáló demagógia. A fasiszta rendszerek általában tömegbázisuk kiszélesítésére, igazi céljaik leplezésére, a tömegek megtévesztésére leghatásosabb eszközként a nacionalizmust, a sovinizmust használták fel. A nacionalizmus felszítása a finánctőke vagy az uralkodó osztály egy szűkebb csoportja érdekeinek egységes nemzeti érdekként való feltüntetése és minden ezzel szemben tapasztalható megnyilvánulásnak, mint nemzetietlen, a „faj", a „nép" elleni támadásnak elnyomása, elválaszthatatlan a fasiszta rendszerektől. Az egységes nemzeti, faji érdekre való hivatkozás a más népek elleni gyűlöletre való nevelés, uszítás azt a célt szolgálta, hogy a kapitalizmus általános válsága talaján kiéleződött osztályharcban a frontokat összezavarja, a munkászosztály harcának kibontakozását, sikerét megakadályozza, elterelje a figyelmet a megoldatlan társadalmi problémákról. A nacionalizmus az előző kormányok fegyvertárából sem hiányzott. De Gömbös ezt a nacionalista, soviniszta uszítást felfokozta, és a politikai, társadalmi, kulturális élet egész területére még inkább kiterjesztette. Beszédeiben és programjában a fasiszta rendszer érdeke mint a „nemzeti közösség érdeke", „nemzeti érdek", a fasiszta kormányt támogató erők mint „nemzeti erők" szerepeltek, az „öncélú nemzeti állam" ködös kifejezés a nyílt fasiszta diktatúra fogalmát takarta. A Gömbös-kormány fő célkitűzését belpolitikailag a fasiszta diktatúra megerősítésében és további kiépítésében határozta meg. Gömbös a nemzeti munkaterv alapgondolatát a következőkben foglalta össze: ,,az alkotmányos központi akarat által kormányzott független, erős, öncélú nemzeti állam megerősítése".4 3 Más helyen a kormány tevékenységének végső célját „az öncélú magyar nemzeti állam kiépítésé"-ben jelölte meg.4 4 A nyílt fasiszta diktatúra kiépítésére való törekvés a Gömbös-kormány célkitűzéseiben nyílt revizionista, agresszív külpolitikai céllal párosult. Az „öncélú nemzeti állam" megerősítésének egyik eszközét látta a soviniszta külpolitikában, a békeszerződés revíziójának követelésében. A nemzeti munkatervben a magyar állam dunavölgyi vezető szerepének kivívásában és a trianoni békeszerződés revíziójában összegezte külpolitikai célját. A nemzeti munkaterv 2. pontja szerint „külpolitikánk feladatának tart juk biztosítani a magyar nemzeti állam részére azt a szerepet, amely nemzetünket múltjánál, 42 A 100 pontból végül 95 maradt. 43 A nemzeti öncélúságért ! 9. 1. 44 A Gömbös-kormány nemzeti munkaterve. Bpest. Stádium Sajtóvállalat Rt. 19 3 2. (A továbbiakban : Nemzeti munkaterv) 8.1. Az már Gömbös felületességére és következetlenségére jellemző, hogy amit a munkaterv első pontja közvetlen feladatként határoz meg, — ,,politikánk közvetlen feladatául az öncélú nemzeti állam kiépítését tekintjük" (i. m. 11. 1.) — három oldallal előbb a bevezetőben a kormányzati tevékenység végső céljának tünteti fel. (Uo. 8. 1. Kiemelés tőlem — K. S.) 6*
