Századok – 1963
Tanulmányok - Kónya Sándor: Az első Gömbös-kormány megalakulása és programja 332
. 344 KÓNYA SiNDOK földrajzi helyzeténél és történelmi hivatottságánál fogva megilleti".4 5 Egyik tisztelője így magyarázta, hogy mit ért tulajdonképpen ezen Gömbös: „Gömbös Gyula úgy fogja fel a magyar nemzet történeti hivatását, hogy mi a Duna völgyében vezető szerepre vagyunk hivatva, ezen szerepünket azonban csak úgy tölthetjük be, ha lepattannak rólunk a trianoni bilincsek."4 6 Azt a tényt, hogy a magyar kormány hivatalos politikájának alapjául az ország területi növelésére irányuló törekvést állította, természetesen az adott nemzetközi helyzetben — ahogy néhány évvel később Hitler is tette — békeszólamokkal, a szomszéd népekkel való együttműködés hangoztatásával igyekezett leplezni. „Minden békés eszközzel arra törekszünk, hogy a békeszerződések a jog és az igazság szellemében revízió alá vétessenek. Súlyt helyezünk a kisebbségi jogok teljes érvényesítésére és nem zárkózunk el a dunai államok együttműködése elől."4 7 A „békés eszközök" hangoztatásának félrevezető szerepét Kozma Miklós — a Gömbös-csoport egyik vezető tagja — 1933-ban mondott egyik beszédében így leplezi le: „Mindenkinek propagálnia kell a külföldiek előtt, hogy mi a hékés és barátságos megegyezés keretében reális és megvalósítható célokat akarunk elérni. . . Azonban meggyőződésem az, hogy erre nem kerülhet sor, mert soha egy talpalattnyi földet békésen és tanácskozások formájában át nem engedtek senkinek. A nemzet békés irányban vezetendő, de ízig-vérig militaristává kell válnia,"4 8 A revizionista külpolitikai célkitűzések valóraváltásának előkészítéséhez szükséges volt a hadsereg fejlesztése, a fegyverkezés fokozása. A trianoni béke Magyarországnak 35 000 főben állapította meg a hadsereg létszámát. A korlátozott számú gyalogság mellett más fegyvernemhez tartozó csapatok felállítását eltiltotta, sőt a hadianyaggyártást is csak egy üzemben engedélyezték. Bár a fasiszta kormányok igyekeztek kijátszani a trianoni béke előírásait, és ki is játszották, bizonyos mértékig a békeszerződés akadályozta, illetve nehezítette a fegyverkezést, a hadsereg fejlesztését. Ennek megkönnyítését, a nemzetközi kötelezettségből fakadó akadály elhárítását szolgálta a fegyverkezési egyenjogúság követelése. A képviselőházban tartott bemutatkozó beszédében mondta Gömbös: ,,. . .nekünk is adassék meg az a jog, hogy a nemzet védelme szempontjából szükséges intézkedéseket megtehessük. . . "4 9 A háborúra való felkészülést, a hadianyaggyártás fokozását, a hadsereg létszámának növelését már a Bethlen-kormány elhatározta és megkezdte. 1928-ban megegyezés jött létre a kormány és a Weiss Manfréd-Művek között arra vonatkozóan, hogy a Weiss Manfréd-Művek a kormány megrendelésére nagyobb mennyiségben kezdi meg különböző katonai cikkek, hadfelszerelések gyártását. Weiss Manfrédék berendezkedtek többek között repülőgép-gyártásra is.50 A fegyverkezési program gyakorlati végrehajtását lassította ugyan a gazdasági válság és a csőd szélére került államháztartás, de mint fontos célkitűzés, helyet kapott a fegyveres erők fejlesztése a kormányprogramban is. A munkaterv 92. pontja kimondja: „Nemzeti önállóságunk biztosítása céljából különös súlyt kívánunk helyezni honvédségünk és 45 Nemzeti munkaterv. 11. 1. 46 Beregi Béla : Gömbös Gyula és a „nemzeti öneélúság gondolata". Bpest. 1935. 15. 1. 47 Nemzeti munkaterv. II. 1. 48 Kozma Miklós : Beszédek, előadások. I—II. Bpest. 1938.1. k. 147. 1. (Kiemelés tőlem — K. S.) 49 A nemzeti öncélúságért ! 38. 1. 60 Lásd Berend — Bánki : i. m. 48—49. 1.
