Századok – 1963
Tanulmányok - Lukács Lajos: Aspromonte és a magyar emigráció 1862-ben 32
34 LU К ÁCS LAJOS környezetének tevékenységére korlátozta, és csak néhány vonatkozásban jutott tovább e kérdések vizsgálatán.2 Viszont a magyar emigráció története egyre inkább arra mutat, hogy a polarizáció az emigráció táborán belül, különösen az 1860-as évek folyamán erőteljesen kialakult és mindez csak részben hozható összefüggésbe a személyi ellentétek kibontakozásával, sokkal inkább a politikai nézetek, a társadalmi haladás konkrét feladatai megítélésének eltérő álláspontjaiból adódott. Feltétlenül a könnyebbik utat választanánk, ha Aspromonte és a magyarok kapcsolatának problémáját néhány kiemelkedőbb mozzanat kronologikus felsorolásával ismertetnénk. De nem ez a szándékunk ! A szóban forgó olaszországi eseményeket a magyar emigráció néhány aktív tagjának tevékenységén, közreműködésén, állásfoglalásán, emberi, jellembeli magatartásán keresztül igyekszünk megvilágítani. A marxista történetírás cseppet sem elégedhet meg azzal, hogv a történelem színpadán felmerülő kiemelkedőbb egyének cselekedeteit veszi csupán számba,és emberi, jellembeli erejüket, gyöngeségüket, politikai nézeteiket regisztrálja, alapvető feladata éppen ezen külszíni cselekedetek mélyebb összefüggéseinek, rugóinak valóban oknyomozó vizsgálata, a gazdasági-társadalmi fejlődés egészével való szoros összefüggésben. Viszont ez utóbbi elkerülhetetlen feladat nem mentheti fel a történészt azon szükséges teendő alól, hogy a történelmi események rekonstruálása során ízig-vérig emberi alakokat ábrázoljon, a történelem sodrába jutó aktív embereket, akik az érdekek sokrétű hálózatában cselekszenek, mozognak, akik felismerik, vagy félreismerik a végső soron döntő társadalmi erőket, és éppen ezért egyéni pályafutásukat sikerek vagy bukások tűzdelik. A társadalmi fejlődés a néptömegek és az azokat alkotó egyének sorsán, mindennapi életén, munkáján, 2 Kossuth emigrációs iratainak sokkötetes kiadásában (Irataim az emigrációból. I—XIII. 1880—1011) meglehetősen gyér adatokat szolgáltat a problémához. Az 1862-es év emigrációs működéséből főleg csak a Dunakonföderációval kapcsolatos kérdések kerülnek felvetésre. Az ismertebb Kossuth-életrajzok szinte egyáltalán nem érintik a magyar emigráció és Garibaldi kapcsolatának kérdését az 1862-es évre vonatkozóan. Anyagbőség és történeti érték szempontjából egyaránt figyelemreméltó Pulszky Ferenc emlékirata, mely foglalkozik Aspromonte és a magyarok kapcsolatával (Életem és korom. II. 1883). A dualizmus kori hírlapokban is akadnak itt ott gyenge történeti értékkel bíró visszaemlékezések, melyek utalnak a kérdésre, de érdemben alig foglalkoznak velük. Lengyel Tamás a magyar emigráció mozgalmaival foglalkozó írásai közül megemlíthetjük Klapka György emlékiratai és emigrációs működése című tanulmányát (Bpest. 1936), de az általunk felvetett konkrét kérdést szinte alig érinti. Különös figyelmet érdemelnek Koltay-Kästner Jenőnek az olaszországi magyar emigráció történetének körébe vágó munkái, melyek, ha részleteiben nem is foglalkoznak Garibaldi 1862. évi fellépése és a magyarok kapcsolatával, de mégis értékes támpontokat nyújthatnak a további tudományos kutatás számára. így többek között megemlíthetjük munkái közül: Türr István 1860-ban (Budapesti Szemle. 1929); Garibaldié la questione ungherese (Corvina 1931— 32); Kossuth e la Sieilia (Rassegna Storico del Risorgimento. I 938); A Kossuth-emigráció Olaszországban (Bpest. 1960); Garibaldi és a magyarok kapcsolatára vonatkozó történeti forrásokra vonatkozóan részben tájékoztatást nyújt: Tóth László és Zambra Alajos : A Garibaldi-emlékkiállítás leíró katalógusa. Bpest. 1932, továbbá Giacomo Emilio Curátulo) (Garibaldi e il Risorgimento Italiano. Roma, 1917) katalógusában. Garibaldi és Frigyesy Gusztáv kapcsolataira vonatkozó lényeges iratokat tett közzé Pásztor Lajos a Janus Pannonius c. folyóirat 1947. évf.-ban. (Lo storico Ungherese del Risorgimento Italiano Gustavo Frigyesi ed il suo carteggio con Garibaldi (a továbbiakban: Pásztor : Frigyesi). Ugyanaz különlenyomatban. Roma. 1947. Az olaszországi magyar emigráció működésével kapcsolatban utalok: Lukács L.: Garibaldi magyar önkéntesei és Kossuth 1860—61-ben. Bpest. 1962. Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat. 24. Ugyanitt a kérdésre vonatkozó részletes irodalom.
