Századok – 1963

Tanulmányok - Kónya Sándor: Az első Gömbös-kormány megalakulása és programja 332

AZ ELSŐ GÖMBÖS-KORMÁNY MEGALAKULÁSA ÉS PROGRAMJA 339 . Berend T. Iván — Ránki György Magyarország gyáripara (1933—1944) című művükben. Mecsér írta Kozma Miklósnak: „Megyünk gyors tempóban az örvény felé, hol már csak a szociális kérdések dominálnak, a középpártok ilyenkor felmorzsolódnak, az egységes párt is. A marxisták ellen a keresztényszocialista párt nem bunkó, túl szenteltvíz szagú. Nálunk tehát Marx-ellenes életképes párt tömegekkel ma nincs. Hát mi lesz itt? . . . Én úgy érzem, itt radikális operációk kellenek."2

9 Mecsér 1931. november 1-én levelet intézett Gömböshöz és Eckhardthoz, és közös együttműködésre szólította fel őket a hatalom megszerzésére. Megjósolta ebben a levélben, ha válságosra fordul az idő, Gömbös lesz a miniszterelnök. Bíztatja őket, készüljenek fel erre, kössenek egyezséget. Eckhardt gyűjtse a híveket a kisgazdapártnak, de úgy szervezze pártját, hogy ő maga Gömbös és tábora számára kapu legyen a kisgazdapártban. Alakítsanak egy közös pártot, amely együtt tud működni „az olasz fascistákkal és a német nacionalistákkal". Mecsér a szerepeket is kiosztotta: Gömbös legyen a miniszterelnök, Eckhardt a külügyminiszter. Az új pártot „Nemzeti Egység Pártjának" javasolta keresztelni.30 Ennek a csoportnak, amelyhez a kormánypárti „agrárcsoport" egyes képviselői is csatlakoztak, kézenfekvő, hogy a kormányban is résztvevő Göm-1 bös Gyula lett a vezetője. És az uralkodó osztály vezető politikusai ezt a szervezkedő, elégedetlenkedő csoportot és ennek vezetőjét helyezték készenlétbe, majd vették elő a tartalékból, amikor úgy látták, hogy a régi módszerekkel nem képesek a hatalmat fenntartani. Gömbös csoportjának végső célja az volt, hogy Magyarországon olyan kormányzati rendszert vezetnek be, amelyik megszünteti a parlamentáris rendszer csökevényeit is, megsemmisíti elsősorban a munkásosztály legális szervezeteit, de ezen túlmenően a polgári ellenzéki pártokat is, felszámolja a még meglevő polgári demokratikus szabadságjogok maradványait, és egy i nagylétszámú, jól szervezett fasiszta tömegpárttal nyílt diktatúrát valósítanak meg. Céljuk eléréséhez maguknak akarták megszerezni a politikai élet kulcspozícióit, háttérbe akarták szorítani a „bethleni garnitúra" embereit. A Gömböst hatalomra segítő erők a célkitűzés lényegével egyetértettek, azon-I ban igyekeztek — elsősorban Bethlen — azt biztosítani, hogy Gömbös a rábí-I zott hatalmat az ő érdekükben gyakorolja, és ne tudja magát tőlük függetleníteni. Gömbös számolt azzal, hogy terve megvalósítása során elkerülhetetlenül összeütközésbe kerül az uralkodó osztály egyes csoportjaival, ezért kidolgozott programjában igyekezett kihangsúlyozni azokat a célkitűzéseket, amelyek az uralkodó osztály közös érdekeit fejezték ki, és leplezni igyekezett azokat a törekvéseket, amelyek az uralkodó osztály egyes csoportjainak az érdekeit sértették i volna. A szeptember elejére elkészült, száz pontból álló programtervezetének alapvető célkitűzéseként Horthvhoz intézett levelében külpolitikailag az agresszív, imperialista, revizionista politikát, belpolitikailag a munkásmozgalom felszámolását jelölte meg. Ebben a levélben így összegezte célját: „Reá kell végül mutatnom főméltóságodnak, hogy mindezek a célok, tervek és reformok, amelyet az ide mellékelt elaborátum tartalmaz, egyetlen központi, alapvető politikai törekvésemet hivatottak szolgálni : kifelé megtörni a kisatantantnak 29

Berend—Ránki: i. m. 19. 1. 30

O. L. Kozma iratok 15. csomó. I. 162-167. 1. \