Századok – 1963
Tanulmányok - Kovács Endre: Az 1859. évi magyar–román egyezmény 293
AZ 1859. ÉVI MAG Y AB—BOMiN EGYEZMÉNY 315 lezettségéért — mintegy cserébe — Ígéretet kapott Bukovina megszerzésére. A román polgári történetírás Klapka ügyeskedésének tulajdonította Bukovina felajánlását s megrótta érte, mivel olyasmit igér, aminek teljesítése nem áll módjában;68 a valóságban nem Klapka ügyeskedéséről volt szó, hanem a császár politikai sakkhúzásáról. Mindenesetre hatásos érv volt és nem is tévesztette célját. Cuza az egyezményben súlyos kötelezettségeket vállalt magára, amikor hozzájárult ahhoz, hogy országa területén fegyver- és lőszerraktárakat létesítsenek, a magyar emisszáriusok szabadon járjanak-keljenek a nagy városokban s ezzel a külföldi konzulok szeme láttára szövögessék terveiket, leleplezve Cuza valódi szándékait. Ezzel szemben az A-egyezmény Cuzának Bukovinát helyezi kilátásba annak közelebbi megjelölése nélkül, hogy milyen módon óhajtja ezt elérni. Nem áll tehát a magyar történetírásnak az a megállapítása, hogy Cuza az egyezményben nagy előnyöket biztosított magának és népének.69 Cuza a megbeszélések során bizonyos feltételeket szabott. Ezek egy része nemzetközi jellegű, más része a nemzetiségi kérdésre vonatkozik. Hangsúlyozta, hogy a fejedelemség rendkívül nehéz helyzetben van Törökországgal s Ausztriával szemben; a törököt illetőleg helyzete eldöntött, de Ausztriával szemben szabad kezet kívánt biztosítani magának. Etekintetben ugyanis az öthatalmi konferencia állásfoglalása még hátra volt. Nem lehetett tudni, milyen álláspontra helyezkedik Ausztria. Klapka tehát március 29-én azt sürgönyözte Párizsba, hogy Cuza belépett a titkos politikába, de kéri, hogy az öthatalmi konferencia mielőbb nyilatkozzék helyzetéről.70 Cuza másik kikötése az volt, hogy egy újabb egyezményben a magyar fél adjon bizonyos garanciákat az erdélyi románok jogaira vonatkozólag. Cserébe megígérte, minden befolyását latba veti, hogy a magyarokkal szövetségben lépjenek fel Ausztria ellen. Durando e második ponttal kapcsolatban úgy vélte, hogy ez „könnyű dolog, mivel a lakosság most már megértette, miszerint Ausztria azért osztja meg őket, hogy jobban felhasználhassa egyiket a másik ellen".71 így jött létre tehát Cuza egyenes kívánságára a B-egyezmény, mélynek bevezetése kimondja: a Magyarországot lakó magyar, román és szerb nemzetiségek a jövőben a magyar felkelés sikerének érdekében le kell hogy mondjanak minden pártszellemről („esprit de parti"), minden szeparatív eszméről, és távol kell tartaniok magukat mindama ellenségeskedéstől, mely oly sok bajt okozott 1848 —49-ben. Nem szabad elfelejteniük, hogy Ausztria ismét azokhoz a gaz eszközökhöz folyamodhat, melyeket az említett időszakban azért használt, hogy az akkor még rivalizáló nemzetiségeket egymás ellen uszítsa, egyiket a másik útján szolgaságba taszítsa. Az egyezmény bevezetése ezután kimondja: a magyar nemzet előre meg van győződve arról, hogy számíthat a román hazafiak rokonszenvére. Párizsban azt várják, hogy a fejedelemségek kormánya, saját érdekeitől vezérelve, fel fogja használni befolyását a Magyarországon és Erdélyben lakó románság körében a kibékülés céljából. Ezután következnek 7 pontban a magyar hazafiak elvei, melyeket Magyarország alkotmányába is bele fognak foglalni. Ezek: 68 в. I. Brátianu : Napoleon III et les nationalités. Paris. 1934. 38. 1. 69 Mint ahogy Kastner írja: Il contributo 70—71. 1. 70 Durando : i. m. 88—89. 1. 71 Uo. 89. 1.
