Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1399

1438 KB.ÓNIKA szertani kérdései álltak az előtérben. A hozzászólások közül kiemeljük 11. Raj marínét, aki kifejtette, hogy a helytörténetírás akkor teljesíti feladatát, ha eredményeivel gazdagítja az általános történelmet. Elsősorban a nép életét, az osztályharc megnyilvánulásának konkrét formáit kell feltárnia a tények világánál. Különösen átmeneti korszakok fejlődésének megismerésében fontosak az egy-egy vidékre vonatkozó részletadatok. Ezzel együtt azonban elvi kérdésekben is segítségére lehet a helytörténet az országos történetírásnak. J. Poliéensky, a prágai egyetem tanára szintén a helytörténetírásnak a történettudomány egésze szempontjából való fontosságát hangsúlyozta. Ezért helyesnek tartaná, mondotta, ha az egyetemi intézetek is beiktatnák munkatervükbe a helytörténeti kutatást. Az újkori szekcióban J. Biberje professzor, az olomouci egyetem tanára, a munkásmozgalom helytörténeti vonatkozásainak kutatásáról tartott előadást. Kiemelte, hogy ezeknek a kutatásoknak kettős jelentőségük van. Egyrészt históriai, másrészt azonban pedagógiai, mert értékes segítséget adnak a szocialista tudat formálásához. A regionális történet ugyanis lehetővé teszi, hogy a forradalmi eszméket ós a szocialista öntudatot a helyi hagyományokba építsék bele. M. Myéka ostravai levéltáros a tájba beépült ipari üzemek történetével kapcsolatban a helytörténeti vonatkozások kutatásának fontosságáról szólt. J. Húsár (Komensky-Egyetem) a szlovákiai munkástelepülósek életének történeti feldolgozására irányuló kutatások eredményeit ós módszertani kérdéseit ismertette. R. Heck, a boroszlói egyetem docense a sziléziai lengyel helytörténeti kutatások problémáiról beszólt. A vitában az újkori helytörténeti kutatások módszerének még nem egy esetben kiforratlan voltáról, s az ebből eredő torzításokról esett a legtöbb szó. A hozzászólók általában mind kiemelték, hogy a módszerbeli elmélyülés egyik legfőbb feltótele annak, hogy az újkori és legújabbkori helytörténeti kútatások színvonala emelkedjék. A harmadik napon délelőtt a csehszlovákiai helytörténeti kutatások szervezeti kérdéseit, a tanulmányok megjelentetésének a lehetőségeit. délután pedig a helytörténet ós az oktatás kapcsolatait vitatta meg a konferencia. 0. Kána prágai kutató előadásában elsősorban a kádernevelés ós a kutatások szervezeti kérdéseivel foglalkozott. A helytörténeti kutatók nevelése az egyetem feladata, mondotta, viszont a kutatások megszervezését a történelmi társulatnak kell magára vállalnia. Szükségesnek látja, hogy a társulat erre a célra állandó bizottságot szervezzen. Ez a bizottság adjon ki egy helytörténeti folyóiratot, mely az elvi irányítás mellett módszertani kérdésekkel is foglalkozik, vitákat szervez, tematikai javaslatokat közöl, kapcsolatot teremt az egyes vidékek kutatói közt, sőt bizonyos fokig a munka koordinálásában is segít. Az előadás levéltáros korreferense, J. Klik a kiadási lehetőségeket ismertette. Kánával megegyezően, a helyzet javulását ő is a történelmi társulat közbelépésétől várja. (Közbevetőleg megemlítjük, hogy az említett javaslatokkal kapcsolatban a konferencián sem a cseh, sem a szlovák történelmi társulat részéről semmilyen állásfoglalás nem hangzott el.) A másik korreferens, F. Hoffmann, az illavai kerületi levéltár vezetője, a helytörténeti kutatások kerületenkinti megszervezésének eddigi eredményeit és további feladatait ismertette. A délutáni ülésen J. Holinková, az olomouci egyetem adjunktusa a helytörténetnek a főiskolai ós egyetemi nevelő munkába való bevonásáról szólt. Ismertette az olomouci egyetemnek ebben a vonatkozásban elért eredményeit : 1958 óta a szemináriumi munkában rendszeresen foglalkoznak elsősorban a munkásmozgalom, a párttörténet és az üzemtörténet helytörténeti vonatkozásaival, főleg az irodalomból leszűrhető elvi és módszertani problémák kapcsán. De a tanítási gyakorlatra való előkészítésben is egyre nagyobb helyet kap a helytörténet. Az előadás korreferense, F. Janek pozsonyi tanár a helytörténetnek a középiskolai oktatásban való felhasználásáról szólt. A konferencia negyedik napján a résztvevők autóbuszon meglátogatták az Olomouctól északra fekvő Sumperk városka helytörténeti múzeumát, majd Veiké Losinvban a Zierotin (a XVII. századtól Liechtenstein) reneszánsz kastélyt, mely nemcsak épületállagában. de egyes szárnyainak belső kiképzésében és bútorzatában is megőrizte a XVT— XVII. századi állapotokat. Megtekintették a résztvevők a Zierotinek által a XVI. században létesített papírgyárat is, amely - mintegy ipari műemlékként — ma is ugyanúgy működik, mint az alapítás korában, s papírkülönlegessógeket állít elő. Végezetül meg kell említenünk a konferencia szivélyes baráti légkörét ós a rendező egyetemi szervek munkájának kitűnő voltát. Helytörténeti vonatkozásban ez volt az első nemzetközi konferencia. A bátor ós jólsikerült kezdeményezésből kiderült, hogy a szocialista államok helytörténeti kutatásai lényegében azonos elvi, módszertani és szervezeti problémákkal küszködnek, s igazat adhatunk a konferencia óletrehívójának, Hosák professzornak, aki a viták tanulságát így foglalja össze: Valamennyien többre jutunk, ha egymás problémáit megismerjük, és tapasztalatainkat időről-időre kicseréljük. Benda K.—Hanzó L.