Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1399

1436 KB.ÓNIKA A NÉMET-MAGYAR TÖRTÉNÉSZ VEGïESBIZOTTSAG 1963. ÉVI ÜLÉSÉRŐL A német—magyar történész vegyesbizottság 1963. június 10—13. között Budapesten tartotta harmadik ülését. A Német Demokratikus Köztársaság történészeit Kari Obermann professzor, az NDK Történettudományi Intézete részéről, Günther Paulus, Fritz Klein és Rolf Dlubek az intézet tudományos munkatársai képviselték. A magyar történészek részéről Ember Oyőző akadémikus, Zsigmond László egyetemi tanár és Kerekes Lajos kandidátus, mint a vegyesbizottság rendes tagjai, Ránki György, az MTA Történettudományi Intézetének h. igazgatója, Komjáthy Miklós levéltáros, Gonda Imre, Jemnitz János, Juhász Gyula, Ádám Magda, Muesi Ferenc a Történettudományi Intézet tudományos munkatársai és Józsa Antal, a Hadtörténelmi Intézet tudományos munkatársa, mint meghívott vendégek vettek részt a bizottság ülésein. A legutóbbi berlini ülés határozatának megfelelően, a jelenlegi ülésen néhány olyan probléma érdemi megtárgyalására került sor, melyek a két ország történészeit elsősorban foglalkoztatják, s az együttműködésre leginkább lehetőséget nyújtanak. Az I. Internacionálé megalakulásának 100 éves évfordulójával kapcsolatos magyar munkálatokról Jemnitz János tájékoztatta a résztvevőket, majd megvitatásra került egy általa készített referátum az 1. Internacionálé kutatásának néhány fontos problémájáról. Azután Rolf Dlubek adott részletes áttekintést az NDK-ban folyó idevágó munkálatokról, majd a felvetett kérdésekről élénk vita alakult ki. Különös érdeklődést váltottak ki az alábbi kérdések: az I. Internacionálé harca a háború és a nacionalizmus ellen; az Internacionálé mint a nemzetközi munkásmozgalom összefogó szervezete; az Internacionálé megszűnésének okai és összefüggései stb. A rendkívül érdekes ós termékeny vita alapján a bizottság úgy döntött, hogy a következő évben újra napirendre tűzi az I. Internacionálé kutatásának problémáját. Ehhez alapul szolgál majd Jemnitz János előadása, valamint anémet történészek által összeállításrakerülő ..Beiträge zur Geschichte der Arbeiterbewegung". A vegyesbizottság ülése máris kedvező eredményeket mutat, amennyiben a kérdés kutatói között megindult a rendszeres véleménycsere az Internacionálé ós a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről. Értékes hozzájárulást jelentett a problémák érdemi felvetéséhez Dr. Karl Obermann Weydemeyerről írott és a vegyesbizottság tagjainak átadott tanulmánya is. Az első világháború történertének kutatásáról Dr. Fritz Klein, „Deutschland von 1897/98 bis 1917" с. könyvének és az általa kidolgozott „Disposition der Geschichte Deutschlands im ersten Weltkrieg" c. tézisek megvitatása formájában került sor. Magyar részről Zsigmond László, Gonda Imre, Komjáthy Miklós és Józsa Antal tettek megjegyzéseket a könyvhöz és a tézisekhez. A vita alapján kiderült, hogy a centrum és a balszárny szerepéről a német munkásmozgalomban, a Monarchia felbomlásáról és különbékeajánlatairól, a központi hatalmak gazdasági együttműködéséről, valamint a Közép-Európát érintő német tervekről további együttes kutatásokra és eszmecserékre van szükség. A második világháború kutatásában elért eredmények bemutatására szintén a feldolgozás során jelentkező elméleti és módszertani problémák elemzése formájában került sor. A bizottság német tagjai már előzetesen megküldték a „Kurze Konzeption zur Geschichte Deutschlands im zweiten Weltkrieg" című téziseiket, melyek a kidolgozásra kerülő 4 kötetes összefoglaló monográfia elvi alapvetését kívánják szolgálni. Magyar részről Juhász Gyula ,,A Teleki-kormány külpolitikája a második világháború kirobbanása idején" c. német nyelvre fordított előadásával adott képet a magyar történészek munkálatairól. A tézisek és az előadás vitája során érdekes, további kutatásra és tisztázásra váró kérdések egész sora merült fel. így pl. Németország közép- és délkeleteurópai politikája a második világháború idején; a magyar és német fasizmus ideológiai összehasonlítása; a második v ilágháború gazdaságtörténeti problémái; a „furcsa háború" diplomáciatörtóneti összefüggései; a ..Fall Barbarossa" és Délkelet-Európa stb. A további együttműködés formáira vonatkozóan a vegyesbizottság abban állapodott meg. hogy a) a magyar történészek véleményadás formájában vesznek részt a német kollégák által készítendő 4 kötetes monográfia kidolgozásában, b) a vegyesbizottság gondoskodik a megjelont munkák rendszeres cseréjéről és a kutatás során elért fontosabb részeredmények kölcsönös ismertetéséről, c) a német kollégák rendszeresen megküldik a közeljövőben meginduló „Bulletin des Arbeitskreises Zweiter Weltkrieg" с. sokszorosított folyóiratukat, s abban helyet biztosítanak magyar tanulmányoknak is. Az Osztrák-Magyar Monarchia történetének kutatása tárgyköréből 1964 tavaszán Budapesten rendezendő nemzetközi történész-konferenciával kapcsolatban a vegyesbizottság német részlege örömmel vállalkozott a közreműködésre: korreferátumot készítenek „Az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetközi helyzete 1900—1918" és „A Szociáldemokrácia az Osztrák-Magyar Monarchiában 1900—1918" címmel. (k—l)