Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1399

i 1426 KRÓNIKA esetleg teraszszigetek. 4. a Győrhöz csatolt területek (Szabadhegyi terasz, Szitás-dombok Báesán) alapos vizsgálata és 6. a régi vízrajz rekonstruálása. Váczy Péter egyetemi tanár (Budapest) Győr eredetének kérdését vetette fel. Nagy Károly 791. óvi, avarok elleni hadjáratának egyedüli célja Győr elfoglalása volt, amiből az is következik. hogy az avarok nyugati szárnyának — melynek élén a kagán állt — Győr volt a székhelye. Ez a Theodor kagán 806-ben személyesen kereste felNagy Károlyt Aachenben, majd nem sokkal ezután bekövetkezett halála után utóda is megkeresztelkedett, s Ábrahám néven lett a frank főség alatt álló, a Vértestől az Alpokig terjedő kaganatus feje. A két kagán neve és a források arra az eredményre vezetnek, hogy a győri kagán papjai a keleti rítushoz tartoztak. Az avar uralom alatt fennálló templom létezését bizonyít ja egy, a XVII. századból fennmaradt feljegyzés, amely szerint Győr első, Szt. Ábrahám egyháza a Szt. Adalbert temetőben állt. A Szt. Adalbert prépostság a mai Kálvária-dombon feküdt, a Kálvária út pedig a sírokkal övezett római útnak felel meg, s ezért valószínű, hogy az Ábrahám templom temetői kápolna volt, mely túlélte a népvándorlás viharait. A győri fontos átkelőhely állandó vonzóerőt gyakorolt az őskortól kezdve: a kelták szokásuk szerint jól védhető dombra települtek (Kálvária), a rómaiak a síkra, ahol a főútvonal áthalad a Rábán, az avar ós a magyar nomád társadalom a nyíltabb Nádorváros és Szabadhegy felé terjeszkedett, s az avar és a magyar sírok összekeveredése későavar és korai magyar kapcsolatokra utalhat. A település kontinuitása azonban nem jelent etnikai és kulturális kontinuitást Győrben sem. A város neve a török .jogur'(átkelőhely) szóra vezethető viszsza, s a magyarok az avaroktól vették át. így lett a város neve Győr, s nem a frank Raab. A fejedelmi központ hagyománya indokolhatta a püspöki székhely kijelölését is. Csóka Lajos teológiai tanár (Pannonhalma) Pauler Gyula, Tóth Zoltán és saját korábbi tanulmányai alapján Hartvik győri püspök életrajzával kapcsolatosan vázolta Győr XI. századi történetének egyes részleteit. Hartvik az 1094-ben alapított zágrábi püspökségnek egy ..agenda pontificalis"-t ajándékozott, melyből olyan korai intézmények létezésére is következtethetünk, mint a bencés apácák kolostorára. A győri püspökség és káptalan történetének korai időszaka fontos adatokat tartalmaz a város múltjára vonatkozólag is. . Kozák Károly régész (Budapest) a régészek feladatául elsősorban az eddigi (csak részben publikált) régészeti kutatások eredményeinek közreadását, ezek figyelembevételével a város belterülete régészeti réteg- és szintviszonyainak tisztázását tűzte ki. Ez a munka olyan fontos kérdésekre is választ adhatna, mint a Káptalan-domb avar időkben játszott szerepe vagy a Váczy P. által felvetett Kálvária-dombi település. A várostörténeti kutatásokba kellene beágyazni a Püspökvár lakótornyának feltárása során nyert és a feltárás folytatása során még remélhető eredményeket is. Ezt a munkát a Göcseji I. által javasolt geológiai kutatásokkal is össze kellene kötni. Szükséges azonban a levéltárosok bekapcsolódása is, hogy a középkori Győr városára vonatkozólag a különböző levéltárakban rendelkezésre álló adatok is'hozzáférhetővé váljanak. Granasztói György gimn. tanár (Győr) megállapította, hogy a győri alaprajzot tárgyaló munkák mindeddig elmulasztották azt, hogy az alaprajzot az általános európai városfejlődés összefüggésében vizsgálják. Győrre is jellemző a topográfiai dualizmus: az igazgatási központ (ispáni vár ós püspöki palota) mellett egy későbbi szabályos alaprajzú település. A további kutatás feladata annak megállapítása, hogy ez a jellegzetességeiben a XIII. századi észak- és kelet-német városokra emlékeztető alaprajz már a XIII. század folyamán vagy csak a XVI—XVII. század városrendező munkája során alakult-e ki. E probléma megoldásánál a tulajdonviszonyokat (belsőség-külsőség) is tekintetbe kell majd venni, s első lépésként a főteret kellene megvizsgálni. Házi Jenő ny. városi főlevóltárnok (Sopron) a középkori Győr történetével kapcsolatban felhívta a figyelmet a győri káptalan 1495—1528 közötti számadáskönyvére, amelyből ugyan már Villányi és Bedy is merített, de amelyet egyikük sem merített ki. Részben a számadáskönyv, részben az abban fenntartott korábbi (1314—1413) adatok segítségével azt a, megállapítást tehetjük, hogy a káptalan már a regedi szerződés (1447) előtt is földesúri joghatóságot gyakorolt a város felett . A számadáskönyvből az is kiderül, hogy Győr lakossága színmagyar volt, s hogy a város lakosságának száma 2800—3000 körül mozoghatott. Perjés Géza tudományos kutató (Budapest) Győr XVI—XVII. századi hadtörténeti szerepével foglalkozott. Stratégiai szempontból a városokkal szemben ebben a korban hármas követelményt állítottak fel: egyrészt a szorosjellegű szárazföldi ós víziutak elzárását, másrészt a várat oldalról elkerülő ellenség veszélyeztetésének feladatát kellett ellátniok s végül támadó hadműveletek esetén utánpótlási bázisként kellettszolgálniok. Győrahármas feladatnak tökéletesen megfelelt. Monteeuccoli szerint védelmi háborúban egy Győr és Magyaróvár között felállított ..repülő tábor" (campo volante), kihasználva a Hanság és