Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1399

4 KRÓNIKA 1425 művelődési osztályvezetőt, a megyei tanács képv iseletében megjelent Zuber Titusz előadót valamint Stanislaw Herbst professzort, a Lengyel Történelmi Társulatok Szövetségének elnökét, aki a Magyar Történelmi Társulattal való együttműködés elmélyítését célzó magyarországi látogatásának időpontjául a győri konferenciát választotta. Az elnöki megnyitó rámutatott arra, hogy míg 1962 novemberében az I. várostörténeti konferencia általános kérdéseket tárgyalt, ezúttal Győr város múltjának kérdései valamint a történeti-statisztikai módszer felhasználhatóságának és alkalmazásának problémája szerepel a napirenden. Tárgyalási alapul öt, a résztvevőknek írásban előre megküldött referátum és egy előadás szolgált. Valamennyi referátum célja az volt, hogy a ma rendelkezésre álló irodalom alapján Győr egy-egy történeti szakaszának feldolgozásra váró kérdéseit meghatározza, s az ezek megoldásához felhasználható forrás-bázist megjelölje. Lengyel Alfréd levéltárvezető (Győr) ,,A középkori Győr" c. referátumában a vizsgálandó legfontosabb kérdéseket a következőkben foglalta össze: A kontinuitás kérdése, különös tekintettel Győr nőmet nevére (Raab). A város és környéke települése a honfoglalás korában; a birtokviszonyok és azok változása 1271-ben. Visszavetíthető-e a város XVI—XVII. századi alaprajza a XIII. századra? A polgárság és a püspök viszonya; a város kereskedelmének és iparának alakulása. Hogyan került a város egyházi földesuraság alá (1447)? Az osztályellentétek kiéleződése, a város passzivitása 1514-ben. Milyen hatással volt a városra a török veszély növedekése és a városnak végvárrá történt átalakítása? Mit jelentett a város fejlődése szempontjából a négyéves török uralom? E kérdések megoldása szempontjából a helyi (állami és káptalani) levéltárakon túlmenőleg az Országos Levéltár és a bécsi levéltárak ill. a pannonhalmi levéltár anyagát jelölte meg forrásként. Befejezésül rámutatott e kérdések megoldásánál a régészek és történészek közti együttműködés szükségességére. Jenei Ferenc múzeológus (Budapest) „Győr a XVI—XVTII. században" c. referátumában a város történetét három alkorszakra osztotta: 1. 1566—94 között a városra nehezedő katonai diktatúra. 2. az 1598. évi visszafoglalástól a kuruc háborúk dunántúli szakaszának végéig tartó, és végül 3. a XVIII. század gazdasági fellendülésének periódusára. A korszak szemre talán sokat mutató, de a valóságban inkább csak adatközlő irodalmának áttekintése után Jenei öt pontban foglalta össze a legfontosabb kérdéseket: 1. tisztázni kell Győr topográfiai kialakulását, 2. a város ipar- és 3. kereskedelem-történetét, 4. a polgárság, a földesúr (káptalan) és a katonaság közötti viszonyt (ez alapvető társadalmi, nemzetiségi és vallási problémák megvilágítását teszi szükségessé), s végül 5. meg kell írni Győr szellemi műveltségének történetét. A két referátum együttes vitájában Barkóczi László kandidátus, írásban beküldött hozzászólásában. 1955-ben a Káptalan-domb térségében végzett (és Borbíró—Valló munkájában részben publikált) ásatására hivatkozva rámutatott arra, hogy szükséges lenne ennek eredményeit a város más pont jain végzett ásatások adataival összevetni és az 1955. évi ásatás anyagát részletesen feldolgozni. Gábler Dénes múzeológus (Győr) felszólalásában a város római-kori történetére és topográfiájára vonatkozó ismereteinket foglalta össze. A kelta Arrabona földrajzi helyzete korán felkeltette a rómaiak érdeklődését , s az i. u. első évtizedekben elfoglalt telep helyén létrejövő tábor és katonaváros fontos útvonalak (Vindobona—Aquincum, Arrabona—Savaria ós Arrabona—Sopianae) állomáshelye lett. A kezdetben palánkkal, ma jd később kőfallal megerősített táborban mindvégig lovascsapatok állomásoztak, s szerepük a II. században a Hadrianus uralma végén bekövetkezett nagy betöréskor lehetett jelentős; ugyanekkor a tábor és a katonaváros valószínűleg elpusztult. A gazdasági élet lüktetését az I. században meginduló és a II. század közepéig fokozatosan emelkedő, majd csökkenő és újra emelkedő pénzforgalom jelzi. Az eddigi ásatások alapján igen nehéz Arrabona topográfiájának kérdése. A korai (I— ti. századi) temetők félkörív ben ölelik körül a Káptalan-dombon álló castrumot és a mellette fekvő katonavárost. A késői (IV. századi) sírok mélyen benyúlnak a canabae területére is, ami a telep zsugorodását, ill. elhagyását bizonyít ja. Megoldandó régészeti feladatként a felszólaló a tábor feltárását, a canabae s a IV. századi település területének tisztázását jelölte meg. Göcseji Imre gimn. tanár (Győr) a korai várostörténet és a földrajzi kutatások kapcsolatával foglalkozott . Részletesen ismertetve a város területén és környékén eddig folytatott kutatásokat, a legfontosabb feladatokat a következőkben foglalta össze: 1. a révfalusi fahíd közelében végzett mélyfúrás adatai alapján korszerű földtani kép megrajzolása, 2. a meglevő munkák alapján olyan részletes felszíni vizsgálat elkészítése, amely pontosan rögzítené Győr területén a teraszok kiterjedését, 3. a Káptalan- és Kálváriadombon olyan fúrás végzése, amely eldöntené, hogy ezek valóban homokdűnék-e vagy