Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1399

1418 FOLYÓIK ATSZEMLE о. tanulmányában elsősorban а XVII— XVIII. századi francia történelemből vett példák alapján foglalkozik az „alsóbb osz­tályok", vagyis a nép történelmi szerepé­nek a kérdéseivel. A tanulmány volta­képpen 1962-ben Saint-Cloud-ban egy francia—német kollokviumon tartott elő­adás. A szerző először gazdasági és tár­sadalmi síkon közelíti meg a fogalmat: az alsóbb osztályok a lakosság túlnyomó többségét teszik ki, de névtelenek, ezért történetük nehezen megírható. Meg kel­lene vizsgálni а bérek kérdését, csakhogy а XIX. század előtti korszakra erre vonat­kozólag csak igen szórványosak az adatok. Az eddigi részleges vizsgálatok azt mu­tatják, hogy a bér lényegesen nagyobb szerepet játszik a városi fejlődósben, mint falun, s hogy a lakosság többsége számára csak az ipari társadalom, vagyis a tőkés társadalom kibontakozásával válik alap­vetővé. Az alsóbb osztályok története vagy tisztára csak gazdaságtörténet, vagy szo­ciális tipológia. Ezt az utóbbit járható útnak tartja, utal például a közjegyzői iratanyagokra, amelyekből igen sok részlet­adatot lehet összegyűjteni az alsóbb osz­tályok anyagi helyzetére vonatkozólag. Ezek az alsóbb osztályok a lakosságnak mintegy 90%-át teszik ki. A foglalkozás szerinti vizsgálat nem elegendő, mert pél­dául a XVIII. század vége felé a több inast foglalkoztató mester ós az egyedül dolgozó kézműves foglalkozás szerint ugyanabba a kategóriába tartozott, ugyan­akkor pedig éppen közöttük húzódott a felsőbb és az alsóbb osztályokat elválasztó vonal. A politikai kérdésekre áttérve, a szerző úgy véli, hogy az alsóbb osztályok többnyire a történelem néma szemlélői, azonban vannak olyan időszakok, amikor megszólalnak, s lényeges szerepet játsza­nak. A szerző itt a felkelésekre és a for­radalmakra gondol. Ezen a téren a nép tevékenységének három típusát különböz­teti meg. Az egyik azok a megmozdulások, lázongások, amelyeket a nyomor, a drága­ság idéznek elő. Ezekkel foglalkozott a XVII. századi Franciaország történetét vizsgálva B. F. Porsnyev szovjet törté­nész, aki rendet vitt bele a látszólag zűr­zavaros eseményekbe, csakhogy az általa felállított sémát a szerző olykor eröszakok­nak tartja. Ezeknek a mozgalmaknak nincs határozott célja, sem ideológiája. A cselekvés másik típusa az, amikor az alsó osztályok az uralkodó osztályokkal vagy csoportokkal szövetségben lépnek fel, példáid a polgári forradalmakban. Itt azonban többnyire nehéz elkülöníteni a felsőbbek és az alsóbbak részvételót. Kü­lönösen nehéz ez az angol forradalomban, míg a francia polgári forradalomban már világosan elválik а burzsoázia mozgalma egyrészt a paraszti mozgalomtól, amely a feudális rendszer felszámolása után már nem folyt tovább, ós a városi alsóbb rétegek mozgalmától, amely Párizsban az események egyik rugója volt. А XIX. század dereka után újabb típus jelentkezik. A tömegek egyrészt az általános választó­jog kereteiben léphetnek fel. Másrészt továbbra is végbemennek forradalmi moz­galmak. Csakhogy ezeknél, különösen a munkásmozgalomnál, a szerző szerint na­gyon kétséges, vajon a tömegeket mennyire hatja át az osztályöntudat, s mennyire csak egy kisebb vezető réteg, befolyása alatt cselekszenek. A szerző a maga fejte­getéseiből azt a teljesen hamis tételt pró­bálja kikövetkeztetni, hogy az alsóbb osz­tályok talán nem is tudnak maguk ön­állóan cselekedni, hanem mindig csak valamilyen osztály vagy csoport szövetsé­geseiként lépnek fel a történelem színpa­dára. (N) Revue Historique A folyóirat 1963. jan.—márc. számá­ban Henri van Effenterre : Politika ós vallás a minősig Krétában c. tanulmánya (1 —18. 1.) a krétai Mailiában (Knosszosz­tól 40 km) folytatott francia ásatások legújabb (.1966—1962) eredményei alap­ján vizsgálja a minoszi kor politikai és vallási viszonyait. Vitatja azt a teóriát, hogy a krétai civilizáció, eredetét tekintve, a keleti kultúrkörhöz tartozott és a Mai­liában kiásott, a görög agorához hasonló régészeti adatok feltárása, továbbá iro­dalomtörténeti összefüggések alapján azt állítja, hogy a krétai társadalom berende­zését illetően a görög hőskor társadal­mához mutat hasonlóságot ós ennek alap­ján Krétában jelöli meg, az időszámítás előtti XVIII—XVII. századokra téve, az európai civilizáció bölcsőjét. — André Bossuat : A párizsi parlament az angol megszállás alatt (1420 — 1436), (19 — 40. 1.): A párizsi parlament a burgund — angol uralom idején függetlenségi törekvéseket táplált. Elsősorban Normandia kérdésé­ben, amelyet az angol király korábbi hódí­tásai alapján saját birtokának tekintett ós megkülönböztette a troyes-i béke által neki ítélt területektől. VII. Károly halá­lával a béke értelmében a korona az angol királyra szállt, az angol király helytartója, Bedford a párizsi parlamentet azzal az ígérettel nyerte meg VI. Henrik számára, hogy Normandiát a francia királysághoz csatolja. Bedford ígérete csaléteknek bi­zonyult, és rövidesen kirobbant a konflik­tus a párizsi parlament és Rouen között.

Next

/
Thumbnails
Contents