Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1399

I FOLYÖIKATSZEM I K 1417 zsoá demokrata, Ragyiscsev pedig paraszti demokrata. S az összehasonlításnál azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Ragyiscsev kivételesen korai jelenség, a forradalmi demokratizmus szakasza Oroszországban csak jóval később következett be, míg Reynal annak a társadalomnak a képviselője, amely már a polgári forradalom küszöbén áll. Lang azzal vádolja a szovjet történészeket, hogy nacionalisták, mert túlságosan haladónak állítják be Ragyiscsevet, mint. aki messze meghaladta kora nyugati felvilágosodott filozófusait. Kétségtelen, hogy az elmúlt években akadtak olyan szovjet munkák, amelyek ilyen álláspontot fejtettek ki, ez azonban nem a marxista —leninista módszer alapján történt, hanem éppen annak semmibevételével, s ezeket a hibákat már kiküszöbölték. Ragyiscsev forradalmár voltához viszont nem fér kétség, ezt csak Lang és a hozzá hasonló nyugati tudósok próbálják cáfolni. Lang munkai már túlságosan mai politikai aktualizálásaik miatt is csak igen alacsony színvonalat képviselnek. (N) Ceskoslovcnsky Casopis Historicky Az 19(53. évi 3. számbai#f?o6erí Kvacek : A demilitarizált rajnai övezet felszámolása a németek által 1936. március 7-én (306 — 330. 1.) c. tanulmányában elsősorban a csehszlovák külügyT

minisztériumi levéltár, valamint a kiadott források, emlékiratok és feldolgozások alapján világítja meg a Rajna-vidék katonai megszállásának történetét. Megállapítja, hogy a német katonai vezetés azt szerette volna, ha a katonai megszállást diplomáciai úton készítik elő, nem pedig kész tények elé állítják a nagyhatalmakat. A leglényegesebb Franciaország állásfoglalása volt. Hitler 1936 elején franciabarát nyilatkozatokkal igyekezett megnyerni a francia kormányt, s megakadályozni a szovjet —francia egyezmény ratifikálását. A diplomáciai előkészítés azonban abbamaradt. így a váratlan katonai lépés után a német vezetés el volt készülve arra, hogy kitör a háború, Hitler később is sokszor emlegette, hogy a bevonulást követő 4N óra volt életének legfeszültebb korszaka. A francia kormány azonban nem tett erélyes lépéseket. Garnelin vezérkari főnök bizalmasan úgy nyilatkozott, hogy háború esetén a francia csapatok talán a Rajnát sem érnék el, hosszas állóháború kezdődnék, s valószínűleg francia vereséggel végződnék, hiszen Franciaország egyedül állna. A szovjet segítséget a francia kormányzat nem volt hajlandó figyelembe venni. Az angol kormány szintén nem tett komoly intézkedéseket, Eden külügyminiszter szerint a katonai megszállást nem lehet ellenséges cselekménynek tekinteni. Az angol közvélemény sem tiltakozott a német lépés ellen, mert nem látta át. katonai és politikai jelentőségét. A kisantant országai közül egyedül Csehszlovákia volt az, amely felismerte a veszélyt, partnerei azonban nem voltak hajlandók kiállni Németország ellen, Lengyelország pedig szintén németbarát magatartást tanúsított. Horthy Magyarországa természetesen nagy örömmel vette tudomásul a lépést, s fokozta revíziós erőfeszítéseit. A jugoszláv álláspont különöseh a Népszövetségben lezajlott vita alatt kristályosodott ki, a jugoszláv delegátus bizalmasan úgy nyilatkozott, hogy a nyugati hatalmak nem tettek semmit a Rajnánál, nyilván még kevesebbet tennének Közép-Európában. Ez volt az egyre inkább Franciaországtól elszakadó Jugoszlávia álláspontjának az indokolása, A szerző ismerteti még a lépés tárgyalását a Népszövetségben, valamint az újabb locarnói egyezmény megkötésére irányuló megbeszéléseket, s megállapítja, hogy Németország eléggé könnyű és gyors győzelmet aratott. — Josef Polisensky : A XVI—XVII. századi „spanyol eltérés" vagy „Spanyolország hanyatlása" kutatásának jelenlegi állása (341 —352. 1.) az utóbbi évek irodalmának áttekintése alapján a polgári történetírásban két irányzatot különböztet meg, az egyik inkább csak eltérésnek tekinti a korabeli spanyol fejlődést, a másik (különösen az emigrációs spanyol polgári irodalom) hanyatlást lát benne, de okait nem tudja kellőképpen megmagyarázni, még a gazdasági tényezőket is figyelembe vevő magyarázatok is legfeljebb az áralakulás kérdéseivel operálnak. Csak a marxista történettudomány képes világosan felismerni a gazdasági okokat, s itt Polisensky a leglényegesebbnek Kasztilia fejlődését tartja, mert a spanyol anyaországnak ez volt a legfontosabb része, ennek a XVI— XVII. század fordulóján bekövetkezett hanyatlása az egész probléma kulcsa. — Zdenêk Solle : Az I. Internacionálé csehországi szekciója (353 — 362. 1.) c. közleményében néhány eddig kiadatlan levelet közöl az 1860-as évekből, a moszkvai Marxizmus —Leninizmus Intézete levéltárából, amelyekből kiderül, hogy ekkor még Lassalle befolyása volt az uralkodó, a fordulat, a marxizmus felülkerekedése 1870 —1871 folyamán törtónt meg. (N) Annales Economies, Sociétés, Civilisations Az 1963. évi 3. számban François Furet : Az alsóbb osztályok meghatározása érdekében az újkorban (459 — 47<b 1.)