Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1399

FOLYÓIKAT,SZEMLE 1411 tanulmánya kifejti, hogy a Rákóeziszabadsághare folyamán a nemesi nemzetfogalmat átveszik más társadalmi osztályok, a felkelésben résztvevő parasztok ós a kuruc katona-elem, ezek azonban saját antifeudális törekvéseik szerint átalakítják azt. Lackó Miklós — Ránki György : A legújabbkori történetkutatás néhány problémája a XXII. kongresszus után c. referátuma többek között az ellenforradalmi korszak periodizálásának a kérdését veti fel, majd kiemeli a történeti személyiségek sokoldalú ábrázolásának fontosságát. Lényeges útmutatásokat ad a Horthy nevével fémjelzett ellenforradalmi rendszer jellegének megítéléséhez is. Pamlényi Ervin : A marxista forráskritika néhány kérdése c. referátuma hangsúlyozza, hogy a személyi kultusz nagymértekben akadályozta a forráskiadás és forráskritika marxista módszereinek fejlődését. A magyar marxista forráskiadás súlyos problómijának tartja a forráskiadások iervszerűtlenségét. Foglalkozik egyes forráscsoportok: sajtóanyag, visszaemlékezések, kérvények és levelek, rendőri jelentések, polgári statisztikai anyagok marxista forráskritikájának problémáival. Megállapítja, hogy ennek módszerei még jórészt kidolgozatlanok. 1963/1—2. Statisztikai Szemle Mészáros István : Tard a felszabadulás előtt és napjainkban c. tanulmánya a Szabó Zoltán könyve nyomán híressé vált falu társadalmi rétegződésének és életszínvonalának (kereset, pénzbevételek felhasználása, lakóházak) statisztikai összevetése 1935-ös, 1949-es ós 196l-es adatok alapján. Főleg a foglalkozási átrétegződés bemutatása érdekes, amely ábrázolja mind a mezőgazdasági lakosság csökkenését, mtnd pedig a mezőgazdasági termelők megoszlását az állami és szövetkezeti szektor között. 1963/6. Uj írás Történész szempontból igen érdekes az irodalmi folyóirat részvétele a Molnár Erik nézetei körül kialakult vitában, amelyet Molnár Erik fentebb említett, 1962-es cikke indított el, s amely szerzője ismert nézeteiből elsősorban a honvédő paraszt kérdését emelte ki, hangsúlyozva a nacionalista történelemszemlélet továbbélését a személyi kultusz idejének történeti koncepcióiban s mindenekelőtt magának Rákosi Mátyásnak nézeteiben- — Vigh Károly : Történelemszemlélet és politika c. cikke (1963/2.) elsősorban azt kifogásolja, hogy Molnár Erik Rákosi nacionalista frázisait bírálja, amelyeknek pedig Rákosi politikájában alárendelt rendeltetésük volt, — s nem a személyi kultusz hibáit. A történeti kérdéseket illetően kiemeli a Rákóczi-felkelés antifeudális vonásait. Lényegében a kérdés politikai részéhez szól hozzá, vitatkozva Vigh cikkével, ós támogatva Molnár Erik álláspontját Matejka Jánosné : Eszmei offenzívát ! c. cikke (1963/3.). A XVII-XVIII. századi Habsburg-ellenes felkelések antifeudális, tehát haladó jellegét hangsúlyozza Arató Endre : A történelmi problémák sokoldalú elemzéséért c. cikke (1963/3.). Szerzője kiemeli, hogy a XVI. század végétől a magyar nemességben bizonyos polgári irányú fejlődés észlelhető; ez adja történeti bázisát a Rákóczi-felkelésnek. Arató szerint a Rákóczi-felkelés kora ,,. . .a kapitalizmusra való átmenet, illetve a magyar nemzeti mozgalom előtörténete volt". Ezen a vonalon érvel Benczédi László : Parasztok ós katonák c. cikke (1963/6.), amelyben a szerző a vitézlő rend szerepét vizsgálva ugyancsak kiemeli a Rákóczifelkelés antifeudális jellegét, szembeállítva a Bocskai-vezette felkeléssel, amelynek eredménye csupán egy katona-réteg bevonása volt a nemesi alkotmány sáncai közé, míg a Rákóczi-felkelésben a feudális terhek ellen harcoló parasztság maga vett részt a harcban, s ,,a tét is egyértelműen a feudális viszonyok felbontása irányába mutató tevékenységük volt". Más vitázók a marxizmus ós a nemzeti kérdés általános viszonyát vizsgálják ós lényegében Balogh Sándor—Simon Péter fentebb ismertetett álláspontját vallják az állami függetlenségnek az osztályharc számára való kedvezőbb feltételei szempontjából. Ilyen értelemben ír Nagy László — Otta István : Hozzászólás Molnár Erik: Történetszemléletünk nacionalista maradványairól c. cikkéhez (1963/4.); továbbá Mód Aladár : Beszéljünk világosabban (1963/7.). Mód Aladár érinti a kérdés aktuális politikai oldalát, a hazafias érzésnek a szocialista állam szolgálatába való állításának szükségességót. A feudális kor parasztságánakideológiáját vizsgálja Elekes Lajos : Haza és jobbágyparaszt c. hozzászólása (1963/5.). Elekes a Történettudományi Intézet fentebb ismertetett vitájához kapcsolódik. Kifejti, hogy a középkorban a nemesi nemzeti ideológia mellett kialakult a szülőföld, a lokális szűk haza szeretetéből egy népi hazafogalom, amelynek politikai-ideológiai szerepe is volt pl. Nándorfehérvárnál, vagy a Dózsa-féle parasztháborúban. Matejka Jánosné ugyancsak „Eszmei offenzívát!" címmel megjelent 15 Századok