Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1399

1410 FOLYŐIRATSZKMI.U a Magyar Kurírnál és egyéb polgári lapoknál folytatott újságírói tevékenységéről); Markovits Györgyi : Tiétek a föld! (1963/ 1 — 2.), (Károlyi Mihály brosúrájának elkobzásáról); Markovits Györgyi : -Egy bátor könyv a fasizmus ellen (1963/3.). (A „Gulliver felfedezi a Harmadik Birodalmat" c. Gereblyés Sándor és Sándor Pál által névtelenül 1934-ben összeállított antifasiszta röpirat elkobzásának történetét írja le ügyészségi iratok alapján. A röpirat német kommunista írók írásait is tartalmazta.) Magyar Nyelv 1963/1. számából Papp László : A nyugati nyelvjárásterület XVI. századvégi nyelvi viszonyaihoz c. cikke említendő. Czeglédy Sándor : A Batthyányi-kódex kisebb testvére: a Ráday-graduál c. cikke kifejti, hogy az említett XVI. századi graduál szerzője azonos a Batthyányikódexéval. Vértes O. Auguszta : Dombi Márton ismeretlen francia—magyar szótára c. dolgozatában kimutatja, hogy a kérdéses szótár a XIX. század közepén keletkezett. Magyar Tudomány Borsányi Károly : Az afrikai forradalom c. cikke (1963/2.) a pánafrikai mozgalmak történetét tárgyalja. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban foglalkozik az afrikai népek függetlenségi harcainak történetével. A felszabadulási folyamatot három szakaszra bontja: 1919—1945 között a gyarmati értelmiség kialakulása; 1945 — 1960 között a pánafrikai mozgalom kialakulása és fénykora; s végül az 1960-tól napjainkig tartó szakasz, amely a függetlenségi probléma megoldásával az egyes országok társadalmi problémáit helyezi előtérbe, s ezzel a pánafrikai egység bomlását eredményezi. A cikk érinti a nemzeti demokrácia aktuális kérdését is. — A Molnár Erik nézetei körül kialakult vita fontos része Balogh Sándor—Simon Péter : Megjegyzések Molnár Erik „Történetszemléletünk nacionalista maradvánvai" c. cikkéhez (1963/2.), amely Molnár Eriknek azŰj írás 1962 novemberi számában megjelent, még szóbakerülő cikkére reagál, s a marxizmus és nemzeti kérdés általános elvi problémáit érinti. A cikk hangoztatja, hogy a marxizmus nem közömbös a nemzeti függetlenség kérdésével szemben. A proletariátus és minden elnyomott osztály osztályharca számára az áliami függetlenség előnyösebb pözíciót biztosít, mint az állami függés. Helytelen a Kommunista Kiáltvány azon tézisét, amely szerint a proletariátusnak nincs hazája, a parasztságra vonatkoztatni, mivel a parasztság nem nemzetközi osztály. A XVII — XVIH. századi Habsburg-ellenes felkelésekkel kapcsolatban a cikk kifejti, hogy ezekben a felkelésekben a nemesség a nemzeti függetlenségért harcolt, s így lehetséges volt időleges nemzeti egység létrejötte. Kiemeli, hogy a parasztság legöntudatosabb és legérettebb része a haladó függetlenségi harcok idején közvetlen osztályérdekeit alárendelte a függetlenség ügyének. Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Osztályának Közleményei A folyóiratban két akadémiai székfoglalót találunk: Ember Győzőét és Pach Zsigmond Pálét. Ember Győző : A Habsburg-abszolutizmus osztálypolitikája Magyarországon az 1760-as években c. székfoglalója az 1760-as években felállított Staatsrat 1945-ben elpusztult irataiban 1945 előtt végzett kutatásai — főleg Borée államtanácsos beadványai — alapján megállapítja, hogy az udvar a magyar nemesség minden rétegével szembenállott, s velük szemben Magyarországon elsősorban a parasztságra akart támaszkodni. Pach Zsigmond Pál : Kilenced és földesúri dézsma a XVII. századi Magyarországon c. szókfoglalója utal a történeti irodalomban általánosan elfogadott álláspontra, amely szerint a XVII. században a terményszolgáltatás aránya visszaesik a munkaszolgáltatás javára. Ezen álláspont képviselői a termény- és pénzszolgáltatásnak a munkaszolgáltatáshoz viszonyított arányát a gazdasági fejlettség mértékének veszik. Pach Zsigmond Pál gazdag anyaggal bizonyítja, hogy Magyarországon az allódiumok növekedése nem csökkentette a feudális terményjáradék domináló szerepét. Fentiekkel szemben az alapvető feudális szolgáltatások: a termény- és a munkajáradéknak a fejlettebb árutermelést jelző pénzjáradékhoz való viszonyát tekinti a gazdasági fejlettség mértékének. A folyóirat közli a Magyar történettudomány kérdései a Szovjetunió kommunista pártja XXII. kongresszusa fényében c. ülés referátumait. Molnár Erik : А ХХП. kongresszus és a szocialista hazafiság c. előadása összefoglalja máshol már ismertetett téziseit. Kiemeli, hogy a XVH — XVIII. századi Habsburg-ellenes felkelésekben résztvevő parasztság nem a hazát védte, hanem feudális terhei csökkentéséért ment harcba. R. Várkonyi Ágnes : A nemzet fogalma a feudalizmusban c.