Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1399

FOLYŐIR ATSZEMLE 1409 irodalom történetéhez е., a folyóirat 1963/3. számában megjelent írása. Forrása az Új Előre emigráns folyóirat naptára (1922 — 1938). Különösen sokat merített a naptár 1927-es évfolyamában megjelent Matejka János tanulmányból, amely az emigráns irodalom összefoglaló képét adja. A cikk az amerikai magyar emigráció kommunista részének irodalmi tevékenységével foglalkozik. A századfordulótól kezdve Amerikába vándorolt magyarok jelentős szociáldemokrata munkástömegéből számosan csatlakoztak — 192l-es megalakulása után — az amerikai kommunista párthoz. Hozzájuk csatlakoznak az 1919 után Amerikába menekült kommunista emigránsok. Az amerikai magyar kommunisták lapja, az Új Előre nemzetközi móretekben egyik legfontosabb fóruma volt a magyar kommunista emigrációnak. Jelentős írójuk volt az ekkor Amerikában élő Lékai János. Közgazdasági Szemle Szentes Tamás : Polgári elméletek a „gazdasági elmaradottság"-ról c. munkája a mai polgári ideológiának és közgazdaságtudománynak a gazdaságilag fejletlen országok problémáira való reagálásáról tájékoztat. Kiemeli, hogy a polgári ökonómia a gyengón fejlett országokat a kapitalista fejlődós alacsony stádiumán megrekedt országoknak tekinti, — míg a szerző szerint ezek nem csupán elmaradott, hanem eltorzult gazdasági struktúrájú országok. Elemzi a polgári közgazdaságnak három legelterjedtebb magyarázatát az elmaradottságra: a magas népsűrűséget, a tőkehiányt és a gazdasági monokultúrák kialakulását, 1963/6. Magyar Könyvszemle Az 1963/1— 2. számban jelent meg Csapodi Csaba : Mikor szűnt meg Mátyás király könyvfestő műhelye? c. dolgozata. A szerző feltevése szerint a műhely Mátyás halála után néhány évvel megszűnt. Vitatkozik azokkal a véleményekkel, amelyek II. Ulászló számadáskönyvei alapján a műhely Ulászló utáni működésére következtetnek. Két tanulmány foglalkozik a budapesti Egyetemi Könyvtár történetével: Dümmert Dezső: A budapesti Egyet emi Könyvtár gyűjteményének keletkezése (1561-1635), (Í963/1 —2.), amely szerint a Pázmánynak tulajdonított gyűjtemény Szombathelyről származott, de az elterjedt feltevéssel ellentótben korábbi az egyetem keletkezésénél, létrejötte visszanyúlik a jezsuiták első magyarországi megjelenésének idejére, a XVI. századba; — és Tóth András : Az Egyetemi Könyvtár a ferenci abszolutizmus korában (1790 — 1823), (1963/3.). Ugyancsak a régi magyar kultúr- és részben társadalomtörténet körébe vág Herepei János : A XVI — XVIII. századbeli kolozsvári nyomdászok iskolai ós szakmabeli végzettsége c. cikke (1963/3.). Sajtótörténeti tanulmány a lap 1963/1 — 2. számában megjelent Rejtő István : A Budapesti Napló és a „hiréli" rovat c. munkája. A Budapesti Napló a szabadelvű párt merkantilista-polgári liberális szárnyát képviselte. 1896-ban alakult. A cikk szerzője különös figyelmet szentelt a lap irodalmi rovatainak (ilyen volt a címben szereplő ,,hiréli"-rovat), amelyekbe a kor jelentős írói: Thury Zoltán, Molnár Ferenc dolgoztak. Munkásmozgalomtörténeti vonatkozású Jordáky Lajos : Az első kolozsvári szocialista munkáslap c. írása a folyóirat 1963/3. számában. Az Erdélyi Munkáslap 1901. május 1-én jelent meg először. A rövid életű újság harcosan képviselte a SzDP álláspontját az 1901. évi választási harcok idejón Kolozsvárt. Siklós András : A magyarországi sajtó a forradalmak időszakában 1918-1919 c. cikke (1963/1-2.) behatóan ismerteti az egyes politikai áramlatok újságjait és a forradalmi kormányok sajtóirányítását. A folyóirat „Kisebb Közlemények" rovatában található érdekesebb cikkek: Szendrey István : Adalékok a XVIII. századi magyar papírkészítés ' történetéhez (1963/3.); ' Kókay György : Az újságírói hivatásról a felvilágosodás korában (1963/ 1 — 2.); Barcza József : Kazinczy Ferenc első könyvtára Sárospatakon 1963/1 — 2.; Vita Zsigmond : Egy reformkori forradalmi röpirat eredete és elterjedése (1963/3.). Vita Zsigmond a nagyenyedi Bethlenkönyvtárban talált egy Revue politique de l'Europe en 1825 с. francia röpiratot, amelyben szövegegyezések alapján Csengery János: Az egyetemes történettudomány váztala c. antiklerikális, a francia forradalommal rokonszenvező röpiratának forrását véli felfedezni. Ugyanott talált egy ismeretlen szerzőtől származó magyar röpiratot, amely nyilvánvalóan szintén az előbb említett francia röpirat alapján készült. A szerző feltételezi, hogy a francia röpirat közismert volt a reformnemesség körében, és még több magyar politikai írásnak volt forrása. További itt megjelent munkák: Kozocsa Sándor : Arany János szerkesztői munkásságához (1963/ 1 — 2.). (A Koszorú 1864-es Arany által szerkesztett előfizetési ívét közli); Antall József : Eötvös József és a Politikai Hírlap engedélyezése (1963/1 — 2.); Fodor Oszkár : Szamuely Tibor ismeretlen cikkei (1963/1-2.) (Szamuely 1912-13-ban