Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1399

1407 FOLYÓIK ATSZEMLE amellyel Benda Kálmán említett munkája ebből a szempontból is érdemlegesen foglalkozik. A hajdúkról is mint ilyenekről beszél Makkai László tanulmánya. A XVII. századvégi kuruc vitézlő rend problémáit, behatóan elemzi Benczédi László : A „vitézlő rend" és ideológiája a Thököly-felkelésben c. tanulmánya. A vitézlő rend szabadparaszti törekvései elemzése során felveti a Rákóczi-felkelés alapvető társadalmi problémáját — a szabadparaszti fejlődés perspektíváit és lehetőségeit, amelyeket elég gyengének lát, noha esetleges megvalósulásukat egészséges fejlődésnek tartaná. Vizsgálja ezt a réteget mint egy abszolút monarchia esetleges bázisát és kimutatja, hogyr anarchikus tevékenységük következtében erre a szerepre alkalmatlanok voltak. A fentemlített katonaelemnek a Rákóczi-felkelés alatti szerepét kutatja Várkonyi Ágnes : A „népi kurucság" ideológiája c. cikke, amely a vizsgált réteg antifeudális, e katonai elemet a parasztsággal összekapcsoló vonásait emeli ki. A tanulmány kimutatja, hogy a Rákóczifelkelést megelőző időszakban a kuruc katona-elem ideológiai jellegű megnyilvánulásai csupán e réteg szűkebb értelemben vett érdekeit tükrözik, a nemesi nemzeti ideológiának a hatása nem érződik rajtuk. A Rákóczi-felkelés során veszi át ez a katona-réteg a nemesi nemzeti ideológiát, azonban antifeudális értelmezést ad eimek az ideológiának, amennyiben a haza fogalmát az ország minden lakójára kiterjeszti. ROKON TUDOMÁNYOK FOLYÓIRATAI Acta Ethnographica Az 1963/1—2. számban Történelmi vonatkozásokat tartalmaz Diószegi Vilmos : Denkmäler der samojedischen Kultur im Schamanismus der ostsajanischen Völker c. tanulmánya. A mű a keleti száján népek samojed etnikumának bizonyítására közöl adalékokat az érintett népek sámán eszközeinek vizsgálata alapján. Moór Elemér : Sla vi scher Einfluss auf das Fischerei- und Jagdwesen der Ungarn im Mittelalter im Lichte des sprachlichen Materials c. cikke összeállítást közöl a halászatra és vadászatra vonatkozó szláv eredetű középkori magyar szavakról. Haberland, Erich : Grabsteine der Aussi und ihre Beziehung zu megalithischen Denkmälern und Totenmalen anderer äthiopischer Völker c. leíró jellegű cikkének adatai az ókori kelet kutatása számára jelentősek, Acta Linguistica Az 1963/1—2. számban Vértes, A. 0. : Sakral-Spuren in der älteren ungarischen Orthographie с. tanulmánya kifejti, hogy а XV. századi magyar kéziratos szövegekben egyes vallási fogalmakat jelölő szavakat — pl. Isten, szent — a szokásostól eltérő helyesírással írtak. Kultúrtörténeti szempontból érdekes Lakó György munkája: Zum hundertjährigen Jubiläum der Sprachwissenschaftlichen Zeitschrift der Ungarischen Akademie der Wissenschaften, der Nyelvtudományi Közlemények. A tanulmány áttekintést ad a címben említett folyóirat történetéről. Archeológiai Értesítő Makkay János : Adatok a péceli (badeni) kultúra vallásos elképzeléseihez c. tanulmánya a péceli kultúra leletanyagát. részben ókori keleti, részben görög leletekkel egybevetve rendszerezi. Mócsy András : A markomán háború savariai pusztításai c, dolgozatában kb. negyven savariai sírkő hiányzó életrajzi adataiból azt olvassa ki, hogy a szóban forgó személyeket nem hozzátartozóik temették el, s ezért nem ismerték személyi adataikat.. Valószínű tehát, hogy az így eltemetett, savariaiak erőszakos halállal haltak meg. Mindebből a cikkíró végkövetkeztetése az, hogy Savaria a markomán háborúk alatt az i. e. második században elpusztult. Figyelmet érdemel még Csallány Dezső : A kutugur bolgárok (hunok) régészeti hagyatékának meghatározása c. munkája. A kutugur-bolgárok az avar nép részét képezték. A cikk hazánkban található emlékeiket veszi számba. Történész szempontból említésre méltó még F. Vatai Erzsébet : Az esztergomi latinok kettős pecsétje c. cikke. 1963/1. Ethnográfia Történelmi alakoknak a folklorban való megjelenését v izsgálja s ezzel a parasztság társadalmi tudatának tanulmányozásához szolgáltat adatokat Bálint Sándor : A szegedi táj történeti mondavilágából c. cikke. A honfoglaláskori történet köréből veszi tárgyát Istvánovits Márton : Adatok a besenyők történetéhez grúz krónikák alapján c. cikke. Munkásmozgalom-történeti