Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1399

1406 FOLYÓIK ATSZEMLE 1962. június 11 — 12-i vitájának anyaga foglalja el. A vita címe: „Nemzet, haza, lionvédelem a parasztság és nem nemesi katonáskodó réteg gondolkodásában". A v ita része annak a vitahullámnak, amely Molnár Eriknek a nacionalista, mindenek előtt a nemzeti függetlenséget abszolutizáló úgynevezett kuruc nacionalista történetszemlélet maradványainak tudatunkból való kigyomlálására irányuló törekvése indított el. Ezzel,az egész történettudományunkat élénken érdeklő vitával szemlénk során még több alkalommal találkozni fogunk. Molnár Erik a magyar történetszemlélet nacionalista csökevényeivel kapcsolatban felvetette a marxizmusnak a nemzeti kérdésről alkotott legáltalánosabb tételeit, többek között a parasztság ideológiájának kérdését. Kétségbevontaaparasztság honvédő szerepét a nándorfehérvári csatétól a török időkön keresztül a Habsburg-ellenes felkelésekig tartó történelmi időszakban. Kétségbevonta annak lehetőségét, hogy a feudalizmus korában paraszt és nemes között tartós „nemzeti" érdekközösség jöjjön létre, amely háttérbe szorítja a paraszti osztály harcot; felvetette továbbá, a XVII—XVIII. századi függetlenségi harcok ideológiájának, társadalmi bázisának és történelmi értékelésének problémáját. A Történelmi Szemle hasábjain folyó vita a parasztság ideológiáját, tudatát vizsgálja a hazafias ideológia kialakulásának szempontjából, továbbá foglalkozik a függetlenségi harcok társadalmi bázisát alkotó katonaelemek kérdésével. Molnár Erik bevezetője a feudalizmuskori parasztság ideológiatörténeti problémáit állította a vita középpontjába, kiemelve, hogy a nemzeti ideológia, a honvédelem ideológiája nemesi eredetű és ellentótben áll a feudális parasztság osztályérdekeivel. Ezzel a témával foglalkoznak — a problémát a magyar feudalizmus kezdeteitől a Bocskai-felkelésig tekintve át — Mályusz Elemér : Haza és nemzet a magyarországi feudalizmus első századaiban; Szűcs Jenő : Nándorfehérvár és a parasztság; Heckenast Gusztáv : A Karácson György-féle parasztfelkelés (1569 — 1570); Benda Kálmán : A végvári harcok ideológiája és Makkai László : A hajdúk „nemzeti" és „függetlenségi" ideológiája c. referátumai. Mind Mályusz, mind Szűcs Jenő egyetért abban, hogy a haza és nemzet fogalma a XIII. században alakul ki, mint a nemesség ideológiája, amely ekkor még nem hat a parasztságra. Mályusz azonban kiemeli, hogy a nemesi haza-fogalom mellett létezett népi haza-fogalom is, amely a szülőföld iránti szeretet összefoglalása volt, ezt a népi patriotizmust az igricek tartották életben, majd a XV. századtól a diákok, akik egy, az uralkodó osztálytól elszakadt, a néphez közel került értelmiséget alkottak. A diákok beleötvözik a nép haza-fogalmába az egyetemeken kialakult, minden egy-államban élő egyént összefogó natio fogalmát. Hasonló nézetet vall Makkai László is. Mindkét szerző — Makkai élesebben mint Mályusz Elemér — kiemeli, hogy ez a népi patriotizmus a XVII — XVIII. század fordulójáig nem válik politikai ideológiává. A XV—-XVH. században a parasztság ideológiája v allásos ideológia volt. Ezt emeli ki Szűcs Jenő, aki Nándorfehór példáján igazolja a vallás óriási mozgósító erejét a parasztságra a XV. században, s cáfolja, hogy a parasztságra ekkor bármilyen hazafias eszmék is hatottak volna. Mályusz Elemértől eltérően egyértelműen és kizárólagosan a papságban látja a középkor folyamán a parasztság társadalmi tudatának alakítóit, s nem a diákokban. Ily módon a XV. században a humanista nemzet-fogalom elterjedését a parasztság körében kizártnak tartja. Ugyancsak a vallásos ideológia, ínég pedig mind „a kereszténység védőbástyája"kópzet katolikus eszméje, mind pedig „az Isten kiválasztott népe" protestáns ideája volt világnézeti alapja a XVI—XVII. századi végvári katonaság kimagasló bátorságának, nem pedig valamiféle nemzeti ideológia. A vallásos ideológia osztályharcos tartalmát mutatja ki Heckenast Gusztáv tanulmánya, a Karácsony György nézeteiben felbukkanó eretnek vonásokat vizsgálva. Makkai László tanulmánya a Bocskai szabadságharcot tekinti fordulópont -nak a parasztság nemzeti ideológiájának kialakulásában, amely azonban , nem a nemesség, hanem két, az alapvető antagonisztikus osztályok között elhelyezkedő réteg: a hajdúk és a protestáns prédikátorok hatására indult meg. Ezek a rétegek alakították ki először a nemest és parasztot átfogó ideológiát. Ez a kérdés átvezet a vita másik problémakörére. A vita résztvevői megegyeznek abban, hogy mind a XVI —XVII. századi török-elleni harcok, mind pedig a XVII —XVIII. századi Habsburg-ellenes felkelések legfontosabb mozgató ereje egy igen széles, részben paraszti, részben kisnemesi eredetű katonaróteg volt, amelyet társadalmi érdeke bizonyos szabad paraszti törekvések által (hajdúszabadság) a parasztsághoz, a nemességbe való beolvadás iránti törekvése pedig — s ez volt az erősebb — az uralkodó osztályhoz kötött. Ez a réteg közöttes helyzeténél fogva időleges, külső ellenségek elleni osztály szövetsége к közvetítésére igen alkalmas volt, s hordozta az ezt igazolni hivatott hazafias világnézetet is. Ennek a katonarétegnek őse a végvári katonaság,