Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1399

1405 FOLYÓIK ATSZEMLE tákra gyakorolt hatását vizsgálja. Megállapítja, hogy a spanyol polgárháború a szociáldemokrata munkásságra mobilizálóan hatott; az 1936 —37-es évek erős sztrájkmozgalmait — egyéb tényezők-mellett — a spanyol események hatásával is magyarázza. A cikk főként munkásmozgalmi visszaemlékezésekre és a Párttörténeti Intézet Bresztovszky-gyűjteményére támaszkodva elemzi a szociáldemokrata pártvezetőség állásfoglalását a spanyol polgárháborúval kapcsolatban felmerült népfront kérdésében. Monus idevágó elvi cikkeit vizsgálva fontos megállapítása, hogy Monus népfronton az SzDP és a polgári demokrata pártok együttműködését értette; a KMP-t pedig ki akarta rekeszteni ebből az egységfrontból. —• Szerényi Sándor : Az illegális KMP 1929 — 1931 között vívott hősi küzdelmének néhány problémájáról c. munkája hozzászólás Horváth Zoltánnénak a folyóirat 1963/1. számában megjelent, A Kommunisták Pártjának II. Kongresszusa c. cikkéhez. Szerényi tanulmánya — mivel szerzője a kérdéses időszakban a KMP egyik vezetője volt — különös figyelmet érdemel. Szerényi Sándor főleg Lukács Györgynek 1956-ban a Párttörténeti Intézetnek a Blum-tézisekről rendezett vitáján képviselt álláspontjával száll szembe. Lukács György szerint a Landler-frakció következetesen helyes bírálatát adta a Kun-frakció nézetei alapján kidolgozott hibás pártstratégiának. A cikk írója több példát hozva arra mutat rá, hogy a Landler-frakció, és maga Lukács György, visszavonták bírálatukat (Lukács a Blum-téziseket), és elfogadták a hibás stratégiát. Szerényi személyes élményei alapján részletesen tudósít egyes határozatok és döntések létrejöttének körülményeiről, az azok körül folyó vitákról. Nem kevésbé érdekes a KMP konspirációs hely1 zetére vonatkozó fejtegetése. A kongreszszusi tézisek a párt feladatait az 1929 decemberi viszonylag jó szervezési és konspirációs helyzet számbavételével tűzték ki, ez azonban a kongresszus időpontjában már nem volt reális, mivel közben jelentős méretű letartóztatások történtek. Tóth István : Agrárszocialista mozgalmak Borsod megyében c. írása a Miskolci Levéltár dokumentumai alapján a Várkonyi István-féle Független Szocialista Párt körül szerveződött agrárszocialista mozgalmakkal foglalkozik, amelyek főleg mezőgazdasági munkások és szegényparasztok helyi megmozdulásai voltak, követeléseik középpontjában a földosztással. A magyar munkásmozgalom tárgyköréből közli még a lap Szabó Ágnes gondozásában Ágoston Péter naplójának 1919. augusztus 3-tól október 22-ig terjedő részét; Vezér Erzsébet : Ady Endre első találkozása a szociáldemokráciával címen közli Ady két cikkét a Nagyváradi Napló 1902 —1903-as évfolyamából, amelyekben a költő a szociáldemokraták nagyváradi szervezkedéséről ír meleg együttérzéssel; Kálmán Lajos részleteket közöl több munkásmozgalmi veterán visszaemlékezéseiből: Gyetvai Jánosóból, aki az 1921-es pécsi munkásmozgalmi eseményekről ír, valamint Szabados Sándor 19-es veterán és Szatmári Nagy János illegális kommunista veterán emlékeiből. A folyóirat az egyetemes munkásmozgalom történet témaköréből közli Salgó László: A kubai forradalom és a Monroe-doktrina c. dolgozatát, amely áttekinti az amerikai befolyás és gyarmatosítás történetét Kubában, a spanyol uralom alól való felszabadulástól a Castro-vezette forradalomig. Kowalski, Jozef : Munkástanácsok Lengyelországban (1918 — 1919) c. műve a tárgyalt eseményekben résztvett kommunista történész Henryk Bitner-Bich adataira támaszkodva leírja, hogy 1918-ban^Lengyelország mindhárom megszállási területén megalakultak a munkástanácsok. Ezek közül a német uralom alatt álló területen levők polgári (a katonatanácsok német tiszti), az osztrák uralmi területen levők jobboldali szociáldemokrata befolyás alatt álltak. Az orosz uralom alatt levő területen azonban — elsősorban a dabrowai szénmedencében — jelentős, kommunista vezetés alatt álló, összefüggő tanáesterület jött létre, amely több hónapon át sikeresen harcolt a Pilsudski befolyása alatt álló polgári kormány és az azt támogató jobboldali szociáldemokraták ellen, míg végül a reakció felszámolta. Társadalmi Szemle A folyóirat 1963/6. számában Szabó Bálint : Á két munkáspárt egyesülésének tizenötödik évfordulójára c. megemlékezése összefoglalja a KMP és az SzDP egyesülésének előzményeit, kiemeli, hogy a két munkáspárt 1944 októberében kötött egyezményétől kezdve a pártegyesülósig a két párt között akcióegység állt fönn, melyet a szociáldemokrata pártvezetőség jobbszárnya sosem tudott sikerrel felszámolni. A eikk a továbbiakban elvileg méltatja a munkásegység jelentőségét a munkásmozgalom gyakorlatában. Történelmi Szemle A folyóirat 1963/1. számának egész terjedelmét a Történettudományi Intézet