Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1399

1404 FOLYÓIK ATSZEMLE zésben; állandóan összeveti a katonai számítási igényeket a kor matematikai tudományos apparátusával, ós ahol a korszak matematikai apparátusát elégtelennek ítéli, ott behelyettesítve a modern matematikai módszereket, utólagos számításokat végez; ezzel nemcsak matematikai módszereket alkalmaz a történettudományban, hanem — azt mondhatjuk — kísérleti módszert is. — Gottreich László : Az orosz nép 1812. évi honvédő háborújáról c. cikke elveti azokat az elméleteket, amelyek szerint Napóleont Oroszországban a meteorológiai és élelmezési viszonyok győzték volna le; kiemeli Kutuzov hadvezéri érdemeit és az orosz nép ellenállásának jelentőségét. A második világháború egyetemes hadtörténeti problémájával foglalkozik Gazsi József : Az 1944-es ardennesi német támadás előkészítése c. munkája. Főleg nyugati emlékirat-irodalom alapján elemzi a német katonai akciót, amelynek célja — véleménye szerint — elsősorban lélektani-propaganda hatás elérése volt. A folyóirat „Közlemények" rovatában találjuk Szabó László : A tatai vár a XVI. században c. írását ós Józsa Antal : Ukrajna Kommunista (bolsevik) Pártja I. Kongresszusának néhány magyar vonatkozása c. cikkét; utóbbi adatokat szolgáltat az orosz polgárháborúban harcolt magyar internacionalisták történetéhez. Levéltári Szemle Vörös Károly : Levóltárügyünk néhány kérdése c. munkája egy, az egész országra kiterjedő' egységes levéltári segédletkészítés problémájával foglalkozik. Komjáthy Miklós : Néhány szó irattári feladatainkról c. tanulmánya az újkori iratok jellegét, technikai struktúráját boncolgatja, összevetve az újkori iratot az oklevéllel, és osztályozási szempontokat vet fel. Ort János : Egy fővárosi közüzem iratainak rendezése c. írása a Fővárosi Lóhúsüzem iratanyagának feldolgozása közben nyert tapasztalatok alapján kísérletet tesz egy séma kidolgozására üzemi iratok levéltári rendezése céljára, az üzemek tipikus feladatkörei alapján. Lényegében hasonló a tárgya Péki Ferenc : Tapasztalatok a Csongrád megyei mezőgazdasági igazgatóság iratainak rendezésénél c. cikkének. Említést érdemel továbbá Gazsi József : Levéltári névmutató készítésének néhány tapasztalata a Hadtörténelmi levéltárban c. írása. Párttörténeti Közlemények Az 1963/2. számban párttörtónetírásunk elvi kérdéseivel foglalkozik Fass Henrik : A párttörténetírás és -oktatás egyes feladatairól a VIII. kongresszus határozatainak tükrében c. cikke. A cikk a magyar munkásmozgalom történetének azokat a kérdéseit érinti, amelyeknek az ötvenes években kialakított értékelése elégtelennek bizonyult, s új koncepciók kidolgozása vált szükségessé, ilyen kérdések az 1918-as polgári forradalom jellegének meghatározása (a magyar párt történészek új koncepciója szerint az 1918-as polgári demokratikus forradalom Magyarországon is kettős hatalmat hozott létre); a magyarországi szociáldemokrácia reálisabb értékelése. El kell választani az SzDP opportunista vezetésének megítélését a szociáldemokrata tömegek megítélésétől, jobban ki kell emelni a szociáldemokrata baloldal pozitív szerepét, fokozottan figyelembe kell venni, hogy az ellenforradalmi korszakban az MSzDP mint legális munkáspárt döntő jelentőségű történelmi feladatot hajtott végre. A KMP történetének vizsgálata hozzá kell, hogy járuljon a Kommunista Internacionálé történetének kutatásához. Minthogy az egyes kommunista pártok a Komintern irányítása alatt álltak, a Komintern politikájának helyességét történetileg csak az egyes kommunista pártok történetének egybevetett tapasztalatai alapján, lehet megítélni. Ezt a szempontot a magyar párttörténetírásnak is figyelembe kell vennie. A KMP történetét a nemzeti történelem egészébe beillesztve kell szemlélni. A KMP 1919-1944 közötti tevékenysége három szakaszának stratégiáját jellemezve a szerző megállapítja, hogy az 1919 —1924-es időszakban helyes stratégiai cél volt a proletárdiktatúra, mivel a nemzetközi forradalmi hullám ós a magyar uralkodó osztályok közötti ellentétek kiéleződése reálissá tették e cél kitűzését. A szerző tehát egyetért az erről a kérdésről eddig kialakult értékeléssel. Az 1924 — 1935-ös időszakban a proletárdiktatúra mint stratégiai cél helytelen volt; a párttörténet-írásnak azonban ki kell mutatnia, hogy a KMP politikai „aprómunkája" számos esetben a gyakorlatban helyreigazította a hibás stratégiát. Az 1936 —1944-es időszak a nópfrontpolitika időszaka, ennek megítélésében a szerző álláspontja nem tér el a korábban kialakult véleménytől. Az egyes konkrét történeti témákat tárgyaló tanulmányok közül főleg az ellenforradalmi korszakkal foglalkozók érdemelnek figyelmet. Betlen Oszkár : A spanyol szabadságharc első időszakának hatása a magyar munkásmozgalomra c. tanulmánya, amely részlet a szerző Népi demokratikus fejlődés Spanyolországban 1936 — 1939 c. könyvéből, elsősorban a spanyol eseményeknek a magyar szociáldemokra-