Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1399

^TÖRTÉNETI IRODALOM 1401 történetét bevették a szerkesztők (4300. sz.), de kimaradtak Ötvös Jánosnak és Holl Bélának a debreceni nyomda történetével foglalkozó fontos tanulmányai (Egyháztörténet 1959, 1960. Ugyanebből a folyóiratból más tanulmányt idéz a 3151. sz.) ós Varjú Elemérnek a debreceni kötésről írt értekezése (M. Bibliofil Szemle, 1924 és kny.). Ugyanígy Csatári Ottó útinaplóját (amelyben Debrecenről is szól) megtaláljuk (930. sz.), de már Oláh Miklós nem kevésbé fontos Hungaria-ját, vagy Robert Townson százszor idézett 1793-i útleírását hiába keressük. Szóvá kell tennünk az anyag csoportosítását is. A logikai rendszerbe nem illeszkedő fejezetek nagyon megnehezítik az anyag elosztását, móginkább a megkeresését. Miért került pl. Balogh István Cívisek társadalma c. munkája és Szabó István Debrecen a történelemben c. cikke az 1790 utáni korszak irodalmához (890. és 1094. sz.), amikor mindkettő jóval korábbra visszanyúl. XII. Károly svéd király sem a XIX. században, hanem 1714-ben haladt át Debrecenen (1104. sz.), ahogy a „Debrecen 200 év előtt" (893. sz.) c. tanulmány is a XVIII. századra vonatkozik. Keresztesi József naplója az 1790 előtti fejezetbe került (817. sz.), ugyanebből egy külön kiadott részt viszont a XIX. századnál találunk (1007. sz.). Kimondottan egyháztörténelmi tanulmányok az irodalomtörténethez keveredtek (pl. 1877, 1906, 1907, 2144. sz.), egészségügyi és kollégiumi tárgyúak a köztörténetbe (794, 842, 830. sz.) stb. végtelen variációkban. A több fejezetnél is közölt munkák címleírásában és könyvészeti adataiban eltérések vannak (pl. 831, 1832 és 2148. sz.), ahogy általában elég gyakran fordulnak elő hibás közlések (pl. 798, 1330, 1357, 3551, 4325. sz.). Sajnálatos, hogy különösen olyan esetekben, amikor a címből nem derül ki a munka tartalma, nincsenek útbaigazító magyarázatok, a gyéren található annotációk pedg nem mindig megbízhatók (pl. a 840. sz.-nál ezt mondja: ,,D. város is említve." A közlemény arról szól, hogy Corvin János Török Imrének adományozza Debrecent.) Mindehhez járul, hogy a mutató sem megbízható. Egyes nevek hiányoznak {Riedinger, 900. sz.; Kossuth Ferenc 918, Bánki István, 1125. sz.; Királyi család, 1010. sz.; Csáthy család, 1014. sz.; Nagybákay minden müve Rickl Antal alatt található, Calamusnál nincs utalás Boldizsárra stb.), a szerzői és a névmutató összekeveredik (ld. a különben is teljesen összekevert Révész Imréket, Balásházyt), s a tárgymutató sem terjed ki mindenre. Összefoglalva hosszúra nyúlt megjegyzéseinket: kár, hogy az egyébként nagy anyagot tartalmazó bibliográfia szerkesztésében elvi és gyakorlati vonalon egyaránt nem érvényesült nagyobb gondosság. BENDA KÁLMÁN