Századok – 1963
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A „nemzeti állam” eszméje Beksics Gusztávnál 1242
A „NEMZETI A I.LAM" ESZMÉJE BEKSICS GUSZTÁVNÁL 1265 Különböző érveivel nemcsak azt érte el, hogy terveit megmosolyogták, mint irreális fantázia termékeit, de maga ellen ingerelte azokat, akikre — megvalósítás esetén — elsősorban kellett volna támaszkodnia, Mégis a maga programja számára biztató jelnek tekintette Darányinak azt a kijelentését, miszerint a jövőben ,,sík földön" hitbizományok alapítását nem fogja javasolni, másrészt azt, hogy az 1900-as parlamenti költségvetési vitában többször liivatkoztak megállapításaira.12 1 A földbirtokprogram ezen túl egy lépéssel sem jutott. A kudarcba fulladt telepítési kísérletek, melyekkel Beksics sem értett egyet, nem elképzeléseinek megvalósítását szolgálták. Programjából, mely sajátosan kapcsolta össze a földbirtokviszonyok megváltoztatását és a „magyarság faji expansió"-ját, az utókor is teljesen elejtette, „kifelejtette" azt, ami a nagybirtokot érintette. Csak a faji szaporaság gondolatát éltették tovább, és egyes esetekben Beksicset háttérbe szorították olyanok javára, akik a „nemzeti célokat" nála sokkal kevesebb liberalizmussal és agresszív módon propagálták.12 2 3. Hatvanhetes alap és önálló magyar igények A kilencvenes években a „kibékítő nemzeti politikára" különösen nagy szükség volt a közjogi problémák területén. Az ellenzék, főként 1890, a kossuthi honossági vita óta, egyre nagyobb erővel feszegette ezeket a kérdéseket, a függetlenségi nacionalizmus kétségtelenül megerősödött. Beksics koncepciójában már a nyolcvanas évektől kezdve voltak olyan mozzanatok, amelyek a függetlenségi követelésekkel, az önálló magyar igényekkel összhangban álltak. De a század végén bontakozó magyar imperialista törekvéseket, az uralkodó osztályok belső ellentmondásait csak úgy, mint Ausztria és Magyarország viszonyát következetesen a „nemzeti állam" szempontjából ítélte meg, amely — véleménye szerint — nem mindig esett egybe az önálló magyar igényekkel. Az alap az ő számára az volt, hogy a magyarországi nemzetiségek változó értelmű asszimilálását, a magyar politikai, gazdasági kulturális vezetőszerep biztosítását ki és mi szolgálja eredményesebben. ; E szerint ítélte meg az Ausztriához való viszonyt is. A konzervatív 67-es és az önálló, függetlenségi program között — az alapkérdéseket nem érintve — számtalan ellentét, probléma feszült. Beksics megkísérelte, hogy ezeket is összeegyeztesse, kibékítse. Ekkor azonban súlyo[ sabb ellentmondásokba keveredett, mint korábban. Akár az ókori hajós Scylla és Charybdis között, úgy hányódott ő is a közjogi problémák, Ausztria és Magyarország viszonyának lehetőségei között. Abból a már említett tényből indult ki, hogy Magyarország pozíciója megjavult az utóbbi időben, s ennek konzekvenciáit le kell vonni. Azaz, az osztrák partnerrel szemben legalábbis egyenrangúságot kell biztosítani, ezzel építve az utat ahhoz, hogy végül 121 Beksics : Magyarország jövője. 3 — 6, 16. 1. 122 Ld. Somogy vármegye, Bpest. é. n. 241. 1., Gratz Gusztáv : i. m. I. köt. 370 — 371. 1„ Apponyi Albert : Emlékirataim. Ötven év. Bpest. 1922. II. köt. 57. 1. Kivételt, mégpedig figyelemre méltó kivételt jelent Jászi Oszkár, aki az első világháború előtti soviniszta magyarokkal hasonlítva össze Beksicset, helyeslőleg emeli ki az Alföld latifundiumainak felparcellázására vonatkozó tervét. Ld. : A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés. Bpest. 1912. Társadalomtudományi Könyvtár. Új sorozat,
