Századok – 1963

Tanulmányok - Szűcs László: A magyarországi polgári radikalizmus kialakulásának történetéhez 1205

A MAGYARORSZÁGI POLGÁRI RADIKALIZMUS KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ 1211 Tarde rendszeréről írott dolgozata is. 12 Somló Bódognak a pozitivizmus külön­böző irányzatai közötti ingadozása is arra mutat, hogy nem volt megelégedve ezek eredményességével. Ugyanilyen fenntartást tükröz a Spencer synthetikus filozófiájának kivonatához fűzött előszó is, amelyben hangsúlyozta a fordítást végző csoport azt a véleményét, hogy nem azért teszi közzé Spencer munkáját, mintha az ő irányzatát találnák a „legbefejezettebb, legmélyebb vagy legéles­elméjűbb bölcseleti rendszernek".13 Ezek az állásfoglalások, ha túlnyomóan a pozitivizmus keretei között is maradva és ennek inkább csak egyes irányzatait szembeállítva fejeztek ki bizonyos bírálatot a rendszerrel szemben, mégis alá­húzták azt a tényt, hogy a radikalizmushoz közelálló értelmiségre a pozitiviz­musnak elsősorban haladó elemei hatottak. Másrészt kifejezésre juttatták ennek az értelmiségnek a pozitivizmussal való általános elégedetlenségét is, amennyiben hangot adtak a társadalom tényleges törvényszerűségeinek meg­ismerésére irányuló egyre türelmetlenebb igényüknek. II A századforduló, amely egyben a kapitalizmusnak az imperialista sza­kaszba való átfejlődését is magával hozta, forradalmat csinált a fejekben. Az új korszak a szocializmus nagy problematikája felé fordította az európai és az európai kultúrához kapcsolódó országok embereinek figyelmét. A szocializ­musnak, mint a közelgő, új társadalmi formációnak az érdeklődés középpont­jába kerülését nemcsak a szocialista mozgalmon belüli, a korábbiaktól eltérő jellegű és értelmű viták jelezték, hanem az a széleskörű, szinte minden társa­dalmi réteget és minden gondolkodó embert átható izgalom is, amely ebben az irányban megmutatkozott, és egyre nagyobb méreteket öltött. Ez a munkás­mozgalmon belüli és munkásmozgalmon kívüli felfokozott érdeklődés a szo­cializmus ügye iránt annak a ténynek szólt, hogy a beköszöntő imperialista korszak objektíve napirendre tűzte a proletárforradalmakat, a szocializmus­nak esetleg csak egy vagy néhány országban való kivívásának a lehetőségét — és ezzel a munkásosztálynak a nemzeti fejlődés igényeihez szabott új stratégiá­jának és taktikájának a kérdését. A történelem folyamata által felvetett nagy kérdések a munkásmozgalomban életrehívtak egy sor olyan áramlatot, amely képtelen volt helyes választ adni a kor által felvetett problémákra, így egy­részt a revizionizmust, a reformizmust és a marxizmusnak ezeket kiegészítő dogmatikus válfaját , másrészről pedig az ellentétes póluson életrehívták Orosz­országban a leninizmust és a többi országok szocialista pártjainak egy részében is az új kérdésekkel szemben pozitív válaszadásra törekvő csoportokat. Ez a törté­nelmi helyzet, annak az objektívténynek megfelelően, hogy a szocializmus nem­csak a munkásosztály ügye, a munkásmozgalmon kívül is, bár alacsonyabb szin­ten, de ugyan csak választ kért és kapott , egyrészről a szocializmussal való szembe­helyezkedés, másrészről a szocializmus igenlése formájában. Elegendő bele­lapozni az egykorú külföldi nagy társadalomtudományi és filozófiai szemlékbe vagy a napilapokba, annak megállapítása céljából, hogy milyen nagy hatással voltak ezek a kérdések a polgárságra is, különösen pedig az értelmiségre. Meg­állapítható ezekből a tanulmányokból, cikkekből az is, hogy az értelmiség 12 Vámbéry Rusztem : Tarde rendszere. Bpest. 1904 (különlenyomat a Huszadik Századból). 13 Spencer synthetikus filozófiájának kivonata. Bpest. 1903. V. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents