Századok – 1963
Tanulmányok - H. Balázs Éva: A magyar jozefinisták külföldi kapcsolataihoz 1187
A MAO YAK JOZEFINISTÁK KÜLFÖLDI KAPCSOLATAIHOZ 1193 József tevékenységét, különösen a toleranciarendelet idején, majd a parasztság helyzetének rendezése során tisztelettel és nagyrabecsüléssel taglalja — lia hiányzik is az a lelkesedés, amit a porosz viszonyok — oktalanul — kiváltanak belőle. Ugy tűnik azonban, hogv 1785-től kezdve az értékelés hűvösödik — József intézkedéseinek egy része nem nyeri meg a szerkesztő-professzor tetszését, s hallgatói előtt ezt nem is titkolja. Viszont zavartalan rokonszenv és becsülés fűzi a toscanai nagyherceghez, I. Lipóthoz, aki 1790-ben 11. Lipót néven lett császár és magyar király. Olaszországi útja alkalmából 1781-ben kapott meghívást a firenzei udvarhoz. Lipót két óra hosszat elbeszélgetett vele, majd át kellett néznie az ifjú főhercegek füzeteit, jegyzeteit. Ezalatt Lipót felesége kötögetett és Schlözer leányával, a kis Dorottyával társalgott.1 7 Nem csodálható, hogy a s zubj ektív indulatokkal telített Schlöze r lJ90-ben Lipót álláspontját osztja a magyar országgyűlés, á" magyar i gények vonatkozásában, s minden porosz-barátsága ellenére sem tartja" megengedhetőnek a magyar nemesség egy csoportjának, részben saját egykori tanítványainak, porosz tárgyalásait a Habsburgok detronizálásáról. Ennyit legfontosabb politikai kapcsolatairól. Tudományos mintaképe Montesquieu. Schlözer számára ő a felvilágosodás képviselője, a „Törvények szelleme" az az alapmű, amire mindig hivatkozik, s Montesquieu hatása mutatkozik a „népi karakterek"-ről vallott nézeteiben is. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert Fueter nyomán18 a Schlözerrel foglalkozó irodalom hajlamos őt Voltaire iskolájához számítani. Ez csak annyiban fogadható el, hogy ő is az államot teszi vizsgálata középpontjába, s hogy elveti az Európa-központú egyetemes történet létjogosultságát. De hiányzik belőle Voltaire cinizmusa.19 Őszintén hisz az emberiség haladásában gatva a nemességmegadóztatásának tervét. Benczúr is a rendi jogok ellensége, előadásaiban, melyekről készült jegyzetek fennmaradtak a Széchényi könyvtár kézirattárában, elmarasztalja a rendi mozgalmakat, sőt a Rákóczi szabadságharcot is (Quart. Lat. 294. I. és II.). Olyan kérdéseket vet fel előadásaiban, amelyekre ő maga adja meg a Ilabsburgbarát választ: Vajon hazai vagy idegen királyok mozdították-e elő az ország sorsát? Ellent tudott volna-e állni Magyarország egyedül ellenségeinek? Melyek azok az okok, melyek a magyar commercium elmaradottságához vezettek? Elég-e a nemesség részéről, mint áldozatvállalás a nemesi felkelés? Előadásait a szlávok és germánok hazai szerepének megbecsülése, sok szempontból a magyar álláspont elvetése, s mindenesetre polgári szemlélet jellemzi. Hatékony tanár. Hajnóczy József apja így ír róla: Toto eo tempore, que Posonii degis, permulta in te contulit bénéficia. (Széchényi kvtár, Kézirattár, Quart. Germ. 810. f. 48.) Hajnóczynak tanára volt, Berzeviczy Gergely az ő munkáin nevelődött' kisdiák korában, — tevékenysége a 70-es, 80-as évek evangélikus nemesi-értelmiségi köreire döntő hatással volt — s azok közül, akikre hatott, számosan mentek egyetemi tanulmányaik végzése céljából Göttingába, vagyis Schlözer keze alá. и Chr. ». Schlözer : i. m. I. 322 — 323. Î. Lipót reform-tevékenységére lásd F. Venturi : Italien 1740—1796. História Mundi IX. Bern. 1960. 164-166. 1. 18 Geschichte der neueren Historiographie. München — Berlin. 1911. 372 — 376. 1. Elsősorban A. Berney : Augusts Ludwig von Schlözers Staatsauffassung. H. '/.. Bd. 132. 1925. 43-68. 1. ,э Schlözer előadásaiban közvetlenebbül, őszintébben nyilatkozik, mint nyomtatott munkáiban. így 1785-ben tartott, Politika c. kollégiumában ezt mondja: Die Voltairische Intoleranz ist, die über die Leute verschiedener Meinungen ... zu satirieren sich erlaubt. MTA Kézirattár, Jog.-államtud. 4° 2. sz. Teleki László jegyzete, p. 101. A jegyzetek, előadások és nyomtatásban megjelent munkák közötti különbségre ld. F. Valjavec : Die Entstehung der politischen Strömungen in Deutschland. 1770 — 1815. München. 1951. 102. 1.; becses anyagnak tart ja például azt a korabeli levelet, mely szerint Schlözer előadásain úgy nyilatkozott, ha egy király nem teszi meg kötelességét, akkor elűzhető.
