Századok – 1963
Tanulmányok - H. Balázs Éva: A magyar jozefinisták külföldi kapcsolataihoz 1187
1194 H. BALÁZS ÉVA és amikor ezt bemutatja, éppenséggel nem Voltaire könnyed nagystílűségével jár el. ő a forrásokat gondosan vizsgálja, összeveti, s a különböző segédtudományokat a törtélielem szolgálatába állítja. Mind forráspublikációiban, mind összefoglaló munkáiban a forráselemzés mintaszerű gondosságával tűnik ki, s így joggal tekintik őt a tanítványai által megvalósított Monumenta Germaniae Historica megalapozójának.20 A tudós és publicis ta kettőssége az, ami Schlözernél szembeszökő és amit magyarországi üatasanái is ligyelembe kell venni. Szakszerű ismereteit a göttingai környezetben szerezte meg és fejlesztette tovább, elődeinél magasabb fokra. Különösen érvényes ez statisztikai és politikai előadásaira. Statisztikai előadásait — melyek minden bizonnyal nagy hatással voltak magyar hallgatóira — eklektikus módszerrel építette fel. Nem tartozik semmilyen statisztikai „iskolához".2 1 Becsüli és alkalmazza az angol politikai aritmetika eredményeit, tiszteli a porosz Süssmilchet, s egykori tanára, majd kollégája Achenwall, „a statisztika apja" nyomán Conring helmstetti professzor államtudományi metodikája is fellelhető nála. Előadásaiban az európai államok akkori helyzetéről, problémáiról számol be, érthetővé teszi a halotti listák, az összeírások felhasználásának módját, de hivatkozik újsághírekre, rendeletekre, almanachokra, — a francia helyzet bemutatása során például Necker jelentéseire. Modern, kissé szeszélyes előadó. Ha fel akarja rázni hallgatóit, a trivialitástól sem tartózkodik. Az anyag kezelésében, felépítésében teljesen szuverén. Altalános elvi bevezetés után sorra veszi az egyes országokat — kitekint Amerikára is, bár csak mint gyarmati területre —, s attól függően, honnan kapott legújabban anyagot, egyes kérdéseknek több vagy kevesebb időt szentel. 1785-ben spanyol és francia levelező-partnerei működtek a legbuzgóbban. Ebből következőleg Spanyolországgal és az amerikai spanyol gyarmatokkal, majd a francia viszonyokkal hosszú órákon át foglalkozik, — Angliát viszont igen tömören intézi el. Hallgatói előtt szinte az egész akkor ismert világ feltárult. Megtudták, hol, milyen manufaktúrák működnek, milyen nyersanyagokban bővelkednek egyes országok. Értesültek arról, hogy Spanyolországban a termelékenységre károsan hat a 165 katolikus ünnep — bezzeg a protestáns országokban csak 65 munkaszüneti nap van —, hallottak országonként a lakosság adótérheiről, s visszatérően arról, mennyire árt a felvilágosultság hiánya, így a vallási türelmetlenség az országok gazdasági fejlődésének. Másik nagysikerű előadása a „Politika" címet viselte.2 2 Lényegében jogi és közgazdaságtudományi kollégium volt ez, mely gazdagon taglalta az irodalmat — s azzal a jelszóval, hogy a „politika veszélytelen tudomány", az állam-élet minden területét nagyító alá vette, minden ország kormányzatiközgazdasági helyzetét mérlegre tette. Tanítványait arra kívánta serkenteni, 20 F. Fürst : A. L. von Schlözer, ein deutscher Aufklärer im 18. Jahrhundert. Heidelberg. 1928. 1. 1. 21 Schlözer viszonyára a korabeli statisztikához ld. .4. Onoken: Geschichte der Nationalökonomie I. Die Zeit vor Adam Smith. Leipzig. 1902. 235. 1. A statisztika legújabb magyar elemzését ld. Horváth R. : Hatvani István professzor (1718 — 1786) és a magyar statisztikai tudomány kezdetei. Bpest. 1963. Az 1785-ös előadás részletes jegyzetét ld. MTA Kézirattára Jog-államtud. 4° 2. sz. Teleki László jegyzete. 22 MTA Kézirattára Jog-államtud. 4° 2. sz. Teleki jegvzete. Különösen figyelemreméltó p. 69, 73, 76, 90. 92. 116.
