Századok – 1963
Közlemények - Tardy Lajos: A tokaji Orosz Borvásárló Bizottság első két évtizede (1733–1753) 107
A TOKAJI OROSZ BOItvAsAltLÓ BIZOTTSÁG TÖRTÉNETE 119 külföldi személytől bármely magyar nemes magához válthatja a zálogul lekötött ingatlant".3 4 A bécsi udvar is mindenképpen le akarja beszélni az oroszokat a tokaji letelepedésről: Lancsinszkij jelenti a cárnőnek, hogy Khünigl gróf, Mária Terézia főasztalnokmestere közölte vele: 600 butólia tokaji bort tartalmazó hat ládát Gdanskba küldtek ő cári felsége szükségleteire — amivel Mária Terézia azt akarta demonstrálni, hogy a pétervári udvar hozzájuthat a tokaji borhoz anélkül is, hogy birtokot szerezne a Hegyalján.9 5 Visnyevszkij nem hivatalosan Pálffy grófhoz, a magyar kancellária tanácsosához fordul problémájával, akitől kérdéseire a következő felvilágosítást kapja9 6 : 1. Ha külföldi uralkodó ily szőlőbirtokokat tulajdonul megszerezne, nem lenne alávethető sem az országos, sem a helyi jogszolgáltatásnak; 2. a jogszabályok szerint magyar nemeseken és polgárokon kívül senki Magyarországon földtulajdonnal nem bírhat; 3. ősi birtok magához váltása, vagy jogvita esetén a királyi ügyigazgatóság fellépése nem kívánatos következményeket vonhat maga után. Ezek után Visnyevszkij számára nem maradt más hátra, mint a kisebb rosszhoz —- zálogbirtokok szerzéséhez — folyamodni. Miután megtanácskozta a dolgokat helyi bizalmasaival, elsősorban a hegyaljai viszonyokat kiválóan ismerő Leschinsky József kassai borkereskedővel,9 7 hozzálátott az ügyletek megkötéséhez. Az első záloglevél 1746. május 21-én készült Tokajban.9 8 Ebben csepei Zoltán István9 9 saját maga és hozzátartozói nevében kijelenti, hogy sürgős szükségében felvett „ab Excellentissimo, ac Illustrissimo Domino Generali Majore, et Cavallero Sanctae Annae Dno Theodora Visnyovszky, -et filio Suae Excellentiae Domino Gabriele Visnyovszky Capitaneo,100 qua Serenissimae Regni Moscoviae Imperatricis Comissariis ex pecunia altetitulatae Serenissimae Imperatricis" 950 magyar forintot, kölcsönképpen. Az összeg biztosítékául leköti Tokaj mezővárosban a köznyelven Melegoldal-nak10 1 nevezett szőlőhegyen levő szőlejét 15 évre, mint zálogot. A szőlő becsértéke 1746. évi értékben hivatalos becslés szerint 950 forint. A zálogügylet leteltével a zálogosítónak a zálogösszeggel együtt egy összegben és egyszerre meg kell váltania a szőlő feljavítására, épületekre fordított összegeket is, ugyancsak az akkori hivatalos becsértéken. Jelentős pontja a megállapodásnak, hogy az evictio-t — a zálogbirtokos jogvédelmét a birtok nyugodt birtoklásában — a zálogbaadó magára vállalja. A záloglevél kétségkívül gondos jogászi munka jegyeit viseli magán. Az a tény, hogy az evictio-t a megye vezető családjai egyikéből származó zálogosító magára vállalta, szintén hozzájárult az Orosz Bizottság jogai megszilárdításához. Figyelmet érdemel a hazai ügyletkötések történetében nyilván szokatlan passzus, mely kiemeli, hogy a két comissarius a zálogösszeget nem a sajátjából, hanem „ex pecunia . . . Serenissimae Imperatricis" fizeti — ehhez képest aztán a zálogosító azt biztosítja, „quod in personis Excellentissimi Dni Generalis Majoris et Cavalleri Sanctae Annae Domini Theodori Wisznyovszky, filiique ejusdem, vel eatenus denominandis Comissariis Suam Sacram Caesaream Majeetatem, Suaeque Majestatis universos successores, ac legatarios in quieto, et pacifico praeattactae vineae liberae Melegh oldal vocatae . . . contra . . . protegere et conservare vello". A Zoltán-féle szőlő megszerzését és a tábornok széleskörű tárgyalásait a város földesura, a tokaji kamarauradalom ill. a szepesi kamarai adminisztráció erős figyelemmel kíséri. 1746. május 25-én a szepesi kamarai adminisztrátor Kovacsics és Kövesdy tokaji kamarauradalmi officiáhsokhoz fordul: „cum passim inaudiatur", hogy Visnyevszkij orosz generális, ki most Tokajban lakik, nemcsak szőlőket, hanem kuriális és egyéb lakóházakat is vásárol, méghozzá feláron is (excessivo etiam pretio), ezért tájékoztatást kór, hogy a tábornok hány házat vásárolt, s kiktől, és hogy vajon Tokaj és Tarczal kamarai mezővárosokban is vásárolt-e ilyeneket, valamint hogy más hegyaljai részeken nem bizto" Co. 36 Gdanskban Scherer kurírtól a külön e célból odaküldött Homutov Apollon vette át a kis szállítmányt; Homutov egyébként többször járt a Hegyalján is hasonló megbízatással (Keppen : i. m., 50. 1.). 90 Russzkij Vesztnyik id. h., 212. 1. — Hazai levéltári nyomaira nem akadtam. »' 0. L., Canc. oszt., Conc. exped., 1762. okt., No. 77. " Kazinczy-lt., Tokaj város proth. 1725—1767, 246/b—247/a — és O. L., Canc. oszt., Conc. exped. 1762 okt. No. 77. " A csepei Zoltán-család a legrégibb tokaji szőlőbirtokosok közé tartozott. Vö. Adalékok Zemplén vm. történetéhez, 1907. évf. 136. 1. és 1905. évf. 203. 1. 100 Rövidesen őrnaggyá, majd — hazatérése előtt — ezredessé lépett elő. 101 Vö. Tokaj bortermő helyeinek birtoktörténetével (Adalékok Zemplén vm. történetébez, 1907. évf. 34. 1.).
