Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1139

1 1168 KRÓNIKA jaiban vagyunk nemzetközi viszonylatban is „versenyképesek", és ezeket az ágakat, ezeknek a kérdéscsoportoknak a kutatását kellene fejleszteni. Ebben a vonatkozasban összehasonlítást tett a lengyel és magyar történetírás fejlődése, eredményei között, és utalt arra, hogy számunkra a lengyel történetírás helyzetebői a legtanulságosabb a helytörténeti irodalom fejlesztése és magas színvonala: Lengyelországban a helytörteneti jellegű kiadványok pontosan beleilleszkednek a nagyobb, központi tervekbe, s a maguk eszközeivel elősegítik a lengyel történettudomány fö feladatainak a megvalósítását. A következőkben az előadó történettudományunkat a társadalmi igények szempontjából vizsgálta; abból a szempontból, hogy hogyan felel meg történettudományunk a szocializmus építésének korszaka igényeinek. Szólt arról, hogy a marxista történettudomány hogyan felel meg a történettudománnyal, mint tudomannyal kapcsolatos igényeknek, hogy lépést tart-e a történettudomány általános, elméleti és módszerbeli fejlódesevel, helyesen tudja-e megvilágítani a fejlődés törvényszerűségeit, menetét és sajátos vonasait, és ezzel jól tudja-e szolgálni pártunk nagy célkitűzéseit. Ennek a kérdesnek reszletes vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy a magyar történettudomány az előző korszakhoz viszonyítva minden vonatkozásban erősödött, magasabb tudományos szintre emelkedett, de szocialista társadalmunk gyors fejlődéséhez viszonyítva, kutatói és anyagi bázisa mégis szűk, sok vonatkozásban nem elégge szervezett és ez okozza, hogy a fejlóűesevel kapcsolatos társadalmi igényeket csak részben tudja kielégíteni, munkaerejet a különböző igények között szétaprózza. A történettudománnyal kapcsolatos társadalmi igények sorában részletesen foglalkozott az oktatási és nevelési igényekkel. Az egyetemi, a középiskolai, és az általános iskolai történelemoktatás vizsgálata során kiemelte azt, hogy minél előbb es minél hathatósabban kell gondoskodni a tudományos eredmenyek gyorsabb közvetítéserői, áttételéről, a középiskolai tanárok mozgékonyabb, sokoldalúbb megsegítéserői. A legszélesebb tömegek történeti tudatának alakítása — ennek a feladatnak a legnehezebb megfelelni a társadalmi igények közül. Ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta az előadó, hogy semmiféle ideológiai munkát, így a történettudomány művelesét sem tekinthetjük öncélúnak; az ideológiai munka színvonalát gyakorlati eredmények jelzik, az ti., hogy az milyen hatást gyakorol a népünk előtt álló fő feladatok megvalósítasára. A történelem megismerése, a kommunizmus felé vezető út törvényszerűségének megértése a legszélesebb dolgozó tömegek számára hatalmas erőforrást jelent olyan nagy tettek érdekében, amelyek hazánkban a szocializmus felépítését szolgálják. Ebből a szempontból tekintve — mondotta — történettudományunk, figyelemre méltó eredményei ellenére, még nem eléggé teljesíti feladatát, nem eleggó tudatosítja pl. a hazánkban végbement forradalmi változás jelentőségét. A tudományos munkát még mindig meglehetősen nagy távolság választja el a tömegektől, a tömegek igényeitől: a történettudomány közvetlen, tudatformáló munkája még mindig nem eléggé hatékony. A továbbiakban részletesen szólt a különböző felmérésekből, a könyvkiadók adataiból kikövetkeztethető igényekről és hangsúlyozta, hogy a történettudomány hatékonyságának emelése érdekében a történészeknek kell megkeresniök ez igények kielégítése legjobb módjait és nem szabad arra várni, amíg az olvasóközönség fog alkalmazkodni hozzájuk. Itt utalt néhány figyelembe veendő szempontra, így a széles tömegek erős történeti érdeklődésére, a legújabbkori forráskiadványok rendkívül széles sikerére, az életrajzok szükségességére. Kiemelte, hogy a történettudományi kutatás eredményeinek népszerűsítése terén nagy előrelépést jelenthetne a már csaknem tíz éve vajúdó népszerű történelmi folyóirat megjelentetése. Előadása befejező részében Pamlényi Ervin a törtónészfront bizonyos szervezeti kérdéseivel, elsősorban a történeti kutatások koordinálásával foglalkozott. Megállapította, hogy ma a történeti kutatómunka bizonyos atomizált sága, szótaprózódottsága figyelhető meg, ami sok vonatkozásban ma már a tudományos kutatást gátolja. Végezetül a történettudomány feladatáról, helyéről, szerepéről szólt a mi társadalmunkban. A történeti munka hatékonysága nem gyors, hanem lassabban érvényesül, bonyolultabb, összetettebb módon hat, de néha nagyobb erővel mint gondoljuk. Egy történetfelfogás meggyökereztetése, széles rétegekben való elterjesztése hosszú, n így türelmet igénylő feladat. Hatása nem látványos, gyors, — de maradandó értékű. „Munkánk igazi jutalma a mi nemzedékünk és a következő nemzedékek nagy szocialista alkotásaiban fog realizálódni, és ha közvetett módon is, ott lesz az erőművekben és építkezésekben, ott lesz azoknak az embereknek a tudatában, akik a ma és holnap nagy tetteit irányítják és végrehajtják, akik munkájukat szerves egészként tudják majd hozzákapcsolni népünk felemelkedésének történet éhez. A mi történetírásunk célja és értelme csak ez lehet, nem is lehet más — de ez olyan cél, amely minden fáradságot megérdemel." Az előadáshoz elsőnek Balogh Sándor kandidátus,az MSzMP Központi Bizottsága Tudományos ós kulturális osztályának alosztályvezetője szólt hozzá. Bevezetésül egyet-