Századok – 1963
Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1139
1162 J-'O J. YÓIB ATSZ E M T.B zerválná, s így merev, feloldhatatlan problémaként és a Risorgimento „egységes" jellege ellen intézett támadásként fogja fel az újabb interpretációs jelenségeket. A rövidebb közlemények közül Norman Pollack-nak a populista mozgalom antiszemita jelenségeivel foglalkozó írása, (76 — SO. 1.) a minnesotai, nebraskai, wisconsini, kansasi történelmi társulatok és a Library of Congress birtokában levő kézirat-gyűjteményekre támaszkodva kimutatja: az ilyen jellegű támadások szem elől téveszt ik, mennyire jelentékt elenek az ilyen vonások a populista mozgalomban. Raymond, J. Sonlcig tanulmánya (57 — 68. I.) a német diplomáciai dokumentumoknak az első és második világháború utáni publikációs kérdéseivel, a publikációk külpolitikai indítékaival és módszertani problémáival foglalkozik. (S) The Journal of Modern History A folyóiratot a chicagói egyetem adja ki, az Amerikai Történelmi Társulat újkori európai történelmi tagozatával együttműködésben. 1962. évi 4. (dec.) számában Clifford В. Anderson tanulmánya (381 — 389. 1.) az újkori Anglia közjogi fejlődésének kiemelkedően fontos szakaszát, az 1620-as éveket vizsgálja. A Tudor —Stuart kor lörténészei (Tanner, Gardiner, Notestein, Davis stb.) sokat foglalkoztak azzal a kérdéssel, milyen kísérleteket tett az angol Alsóház annak érdekében, hogy befolyásolja a királyi politikát és a királyi miniszterek személyének kiválasztását. Nem vizsgálták azonban, a szerző szerint, hogy az 1620-as évek folyamán milyen kezdeményezések indultak ki az Alsóháztól legalább a „kettős felelősség rendszerének" megteremtése céljából (a királyi miniszterek a királynak és az Alsóháznak egyaránt felelősek legyenek). Az Alsóház (konkrétan a spanyol kérdés, a spanyol háború kapcsán) ennek során egyaránt alkalmazta a „pénzeszacskó" és az impeachment (közjogi felelősségrevonás) eszközeit, — végül is azonban eredménytelenül. Az 1620-as évek közjogi fejleményei azzal a nyilvánvaló politikai tanulsággal jártak, hogy a király minisztereinek parlament i ellenőrzéséről legfeljebb akkor lehet szó, ha már sikerült kivívni magának a koronának a parlamenttel szemben való felelősségét. — A rthur L. Smith A Kameradschaft USA (398-408. 1.) címen részben a második világháború alatt az USA-ban működő német „ötödik hadoszlop", részben pedig az USA-ból a náci NémeJ országba visszavándorlólt tevékenységét vizsgálja. Ennek kapcsán érinti a DAI (Deutsches Ausland-Institut) szervezeti kérdéseit, melynek patronálása alatt az 1938 októberében létrehozott „USA bajtársi szövetség" működött. A „Kameradschaft USA" nagy kezdeményezése volt az ún. „Osteinsatzaktion", amely a Szovjetunió területén való közreműködéshez igyekezett megnyerni amerikai németeket, Ennek azonban hamarosan véget vetett a keleti fronton megindult nagy német visszavonulás. A tanulmány általában lebecsüli a náci német államszervezet hatékonyságát s egyben a „Kameradschaft USA" jelentőségét is. — Kissé egyoldalú szemlélettel ugyan, mégis részletes, használható áttekintést nyújt a második francia köztársaság (az 1848-as forradalom) 1949 óta megjelent történelmi irodalmáról P. H. Amman bibliográfiai tanulmánya (409 — 429. 1.). Anyagát a következő csoportok szerint tárgyalja: összefoglaló művek; a forradalom előzményei; a forradalom párizsi és országos vonatkozásai; bibliográfiák; helytörténet ; a második köztársaság diplomáciája, (S) Südostforschungen A müncheni Südostinstitut kiadásában megjelenő folyóirat a mai nyugat-német „Ostforschung" egyik vezető orgánuma. 1961. évi XX. kötetében Denis Silagi : Az első magyar tudós társaság történetéhez 1779 (204 — 224. 1.) c. tanulmányában vázolja Bessenyei működését és hatását. Véleménye szerint a magyar kutatóknak csak szűkös forrásanyag állt rendelkezésükre. Ezért eddig úgy tartották, hogy Bessenyei a francia akadémia és a bécsi német társaság példájából kiindulva, spontán elhatározásból jutott az alapítás gondolatához. Valójában azonban a Bécsben székelő Société Patriotique de Hessen-Homburg titkárától, Nicolas I lyaeinthe Paradis-tól indult el a gondolai. A társaság az elképzelések szerint a felvilágosodás központjává vált volna. Titkárául Paradist választották. Bessenyei később elfordult az ügytől. Cikke végén a szerző közli a négy legfontosabb dokumentumot. Paradis 1779. jún. 19-i levelét és Bessenyei 1779. aug. 3-i, 1779. okt, 29-i, 1780. máj. 23-i levelét. — Ilona Tárnoky : Magyarország Mohács előtt címmel (90 —129. 1.) 1382-től tekinti át a renaissance magyarországi fejlődését. Fejtegeti a magyarországi familiáris intézmény és a nyugat-európai feudális berendezkedés rokon vonásait. Figyelemmel kíséri a központi hatalom és a nemesség viszályait és viszonyát. Rámutat az itáliai ós a magyar fejlődés közötti különbségekre: a humanizmus és a nemzeti nyelvű irodalom Magyarországon nem volt azonos.
