Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1139

FOLYÓIRATSZEMLE 1157 munkákat le is kell fordítani, ugyanakkor pedig határozott harcot kell vívni továbbra is a burzsoá hamisítások ellen. (N) Historijski Zlturnik A Horvát Történelmi Társulat folyóiratának legutóbbi összevont száma az 1901-es évre vonatkozólag jelent meg. Slavko Gavrilovic : Verőce megye az 1848 — 1849-es forradalomban (1 — 73. 1.) c. tanulmányában azt bizonyítja, hogy 1848 elején az illírek és a magyarónok együttműködtek a parasztmozgalmak ellen. Június és szeptember között a magyarónok voltak uralmon, a parasztság azonban tőlük épp úgy hiába várta az áprilisi törvényeken túlmenő követelései teljesítését, mint korábban Jelasiétól. 1849-ben pedig az osztrák hatóságoktól. Ez az oka annak, hogy 1849-ben újabb parasztmozgalmakra kerül sor.—-Jaroslav Sidak: Az illír ,,Branislav" (1844—1845) szerkesztőjéről és jelentőségéről (75 — 87.1.) c. tanulmányában megvilágítja az 1843-ban az illír elnevezés hivatalos betiltása után kialakult helyzetet, azután elemzi a Branislav folyóirat szerepét, hatását az 1845-ös horvát országgyűlésre. Vaso Bogdanov felfogásával szemben arra mutat rá, hogy a folyóirat nem volt nemzeti-forradalmi jellegű, sem dinasztia- és Ausztria-ellenes. — Nada Klaió : Parasztmozgalmak Horvátországban a XVII. században (2. rész) (89-118. 1.) a sziszeki káptalan uradalmában 1633 — 34 és 1653 — 59 folyamán lezajlott parasztfelkeléseket elemzi, ahol a parasztok egyszerre teljesítették a jobbágyi szolgáltatásokat, s ugyanakkor katonai szolgálatot is teljesítettek. A török veszélyre való tekintettel eleinte az uralkodó és a bán nem avatkozott be erélyesen a parasztok ellen, hiszen szükség volt rájuk mint katonákra. Csak amikor a felkelés már általánossá vált az egész Száva völgyében, akkor lépnek fel a mozgalom ellen, s a levert parasztokra még újabb úrbéri terheket is rónak. (N) Istori'ski ta-11 jti -A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Történettudományi Intézetének folyóirata legutóbb 1961-ben jelent meg, ez az egész évre szóló, 1960. évi 11. kötet volt. A kötet tanulmányai általában Szerbia és Montenegro történelmének egyes részkérdéseit tárgyalják, erős külpolitikai érdeklődéssel, mint például Ljiljana Aleksic : A francia befolyás Szerbia kül- és belpolitikájában a Krimi háború idején (55 — 88. 1.), vagy Gligor Stanojevié : Adalékok Montenegro diplomáciai történetéhez a berlini kongresszustól a XIX. század végéig (149—173.1.). Andrija Radenió: A topolaifelkelés (89—148.1.) c. tanulmányában a topolai erődítményben kitört felkelést tárgyalja, s a régebbi irodalommal szemben azt bizonyítja, hogy a felkelésnek általános gazdasági és politikai okai voltak, nem az elfenzéki politikusok hatására robbant ki. Dimitrije Bordevic : A négyes koalíció kormányának megalakulása és bukása Szerbiában 1909-ben (213-230. 1.) címen azt mutatja be, hogy a három hónapos tárgyalások eredményeképpen 1909 februárjában a radikális, a független radikális, a progresszív és a liberális párt képviselőiből alakult kormány az annexiós válság idején ki tudta vezetni az országot ebből a válságból, de még az év októberében lemondott a négy burzsoá párt belső ellentétei következtében. Legújabb kori tárgyú Dusán iivkovic tanulmánya: A jugoszláv népi felszabadító hadsereg egységeinek hozzájárulása a népi hatalom kialakulásához (231 — 251. 1.). A szerző három szakaszt különböztet meg a népi felszabadító harc idején: az első a háború kitörésétől a Jugoszlávia Népi Felszabadulásának Antifasiszta Tanácsa első üléséig tartott (1942 nov.). Ebben a korszakban a népi felszabadító hadsereg katonái nagy agitációt folytattak a lakosság körében, megnyerték a felszabadító mozgalomnak, mindenütt a felszabadult területeken létrehozták a felszabadulási bizottságokat, mint a népi hatalom szerveit. Ebben a korszakban volt a hadsereg szerepe a hatalom létrehozásában a legjelentősebb. A második korszakban, a Tanács második üléséig (1943 nov.) a hadsereg feladata elsősorban ezeknek a hatalmi szerveknek a megvédése volt. A felszabadulásig terjedő harmadik szakaszban pedig már pártonkívüli politikai, sőt kulturális szervezetek létrehozásában is nagy segítséget nyújtottak a hadsereg egységei. A jelentős eredmények annak köszönhetők, hogy a kommunista párt nevelte hadsereg minden egyes katonája a párt politikájának agitátora is volt. (N) International Review of Social History Az amszterdami Internationaal Instituut voor Sociale Geschiedenis gondozásában, A. J. C. Rüter szerkesztésében megjelenő folyóirat. Szakfolyóirat, amely néhány kivételtől eltekintve a XIX —XX. század társadalomtörténetével foglalkozik. A cikkeket nagy anyaggazdagság és egyúttal elemzőkészség jellemzi. A szerzők és a lap maga is szocialista igénnyel jelenik meg, ami, noha nem azonos a marxi szocializmussal, figyelmet érdemel.