Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1139

1154 FOLYÓID ATSZJSMI.E összefoglaló német történeti kézikönyv megírásában. Ehhez a két alapvető feladathoz járni még hozzá az előkészülés az 1965-ös bécsi nemzetközi történész kongresszusra. És igen fontos a történészek részvétele az oktatásban, a történeti ismeretek terjesztésében. Ezért kell számos összefoglaló munkát írni egyes kérdésekről, például az 1848-as forradalomról, vagy Németország gazdaságtörténetéről. Kétségtelenül az utolsó száz esztendő áll az érdeklődés előterében, de az egész német történelmet nemzeti szempontból átfogó koncepció kialakítása érdekében nem szabad elhanyagolni a régebbi korszakokat sem. A nagy feladatokat általában kollektív munkával kell elvégezni, de a kollektív munkálatokra való áttérést nem szabad elsietve végrehajtani. A feldolgozások irodalmi színvonalát is emelni kell. Éppen azért, mert minden részletkutatást ezeknek a szempontoknak kell alárendelni, szükség volna olyan legfelső szervre, amely a munkálatokat koordinálná, s gondoskodnék a káderek megfelelő elosztásáról. (N) Ceskosloven.^ky Casopis Historicky A Csehszlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének a folyóirata a közölt tanulmányok mellett igen gazdag recenziós anyagot is szokott közölni. 1963. évi 1. számában módszertani szempontból igen jelentős Jaroslav Purs tanulmánya: A sztrájkmozgalom növekedésének a gyáripari termelés fejlődésétől való függése modellje a monopóliumok előtti kapitalizmus korában (34 — 45. 1.). A tanulmány a matematikai módszer alkalmazásának kitűnő példája. Első részében 1852, 1863, 1876, 1880, 1885 és 1890-ben megállapítja a cseh tartományokban alkalmazott gőzgépek teljesítőképességét lóerőben, mint a nagyipari fejlettség számbeli mutatóját, ós ugyanozokre az időpontokra kiszámít ja az utolsó harminc évben a sztrájkolok számát. A két számadat közti korrelációs koefficiens -j- 0,9655, tehát igen nagy az összefüggés. A lóerő növekedése ötévenként 171,3%-os, a sztrájkmozgalomé 177,15%-os. Területenkint vizsgálva ugyanerre az eredményre jutott, de ennek részleteit nem közli a tanulmányban, összehasonlításképpen meg vizsgált a Németország adatait 1840 — 1880 között, itt a gőzgépek lóerejét azonban nem a sztrájkolok, hanem a sztrájkok számával vetette össze, mert az előbbire hiteles számadatok nincsenek. A korrelációs koefficiens -+-0,95825, a lóerő növekedése évtizedenkint 231,17%os, a sztrájkoké 180,5%-os. Ezt az arányt az magyarázza, hogy német viszonylatban nem sikerült a sztrájkolok számát megállapítani, ezért marad el ez az adat az ipari teljesítőképesség növekedésének az adata mögött, továbbá az egész fejlődési sor egy évtizeddel korábbi időszakaszra vonatkozik. Az egyes tőkés országok fejlődósének a vizsgálatánál a koefficiensek és az arányok nyilván hasonlóak, csak különböző időpontokban, így az Angliában 1790 — 1830 között lezajló fejlődésnek, s az ebből kiszámítható adatoknak az Egyesült Államokban, Németországban és Franciaországban kb. 1820 — 1865 felelne meg, Csehországban 1830—1873, Oroszországban 1840—1890, Japánban 1870-1900 stb. A növekedés ütemére vonatkozó adatok nyilván ezekben az országokban eléggé különbözők lesznek. A 2. számban B. Titrek : A régészet és a történelem ma ós holnap (193 — 197.1.) c. cikkében D. Krzemieúskának a folyóirat 1962. évfolyamában (367-376. 1.) megjelent cikkéhez kapcsolódik, s azzal száll vitába. A csehszlovákiai terület őskorát összefoglaló legújabb munkák, J. Eisner fejezete a csehszlovák egyetemi tankönyvben, valamint E. és J. Neustupny külön megjelent könyve sok kritikát váltott ki, éppen a történeti interpretáció gyengeségei miatt. A szerző szerint a régészet módszereivel ma még inkább csak részfeladatokat lehet megoldani, a régészeti anyag feldolgozásának mai módszerei még csak nagyon nehezen teszik lehetővé a történeti feldolgozást. Éppen ezért nem szabad túlzott kritikával fogadni a korabeli írott források adatait, ahogy azt Krzemienska tette. (N) Historicky Casopis A Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének a folyóirata elsősorban a hazai történelem kérdéseivel foglalkozik. 1963. évi 1. számában L'udovit Holotik : A szlovák nemzet 186l-es memoranduma (3 — 30. 1.) c. összefoglalásában ismerteti az 186I-es turócszentmártoni memorandum összeálUtásának előzményeit, A magyar közópnemesség veszélyt látott a nemzetiségi törekvésekben, ezért a memorandum ellen adminisztratív eszközökkel peticiós kampányt szervezett. A szlovák mozgalom csak csekély eredményeket ért el, a három gimnázium felállítását meg a Matica engedélyezését, de 1867 után ezek az eredmények is megsemmisülnek. Mihelyt a magyar középnemesség uralma megszilárdult, nem volt többé szüksége taktikázásokra. A szlovák burzsoá mozgalom kudarcának az okát a szerző abban látja, hogy nem volt népi alapja. Mihelyt megindult a nép harca a társadalmi felszabadulásért, ez felvetette a nemzeti felszanadulás kér-