Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1139

FOLYÓIRATSZEMLE 1155 dését is. — Akoé Paulinyi : A gazdasági fejlődés kérdései Szlovákiában az 1850 — 60-as években (31 — 54. 1.) címen beszámol arról, hogy Szlovákia nyugati részén elsősorban, de másutt is a nagybirtok intenzív mezőgazdálkodást folytatott. A bányászat és a kohászat tovább fejlődött, s a nyugati részeken osztrák tőkével kibontakozott a cukorgyártás. Ugyancsakfejlődött a malomipar, a szeszfőzés, a fafeldolgozás. De a textiliparban hanyatlás mutatkozik, a papíriparban stagnálás. Az üvegipar a manufaktúra színvonalán maradt, a bőrfeldolgozás vagy a sajtkészítés egyenesen háziipari szinten. Vagyis a nagyipari fejlődés még nem vált általánossá, de mégis ez szabta meg a fejlődés menetét. Az ipari fejlődés üteme lassabb, mint egész Magyarország viszonylatában, mert az ipari üzemek nagyrészt nemesi kézben vannak, s a nemesek inkább a mezőgazdaságban invesztálnak, mint az iparban. Az is lényeges szerepet játsziÉ, hogy a kiépülő vasúti hálózat szinte teljesen kikerülte Szlovákiát. A szlovák burzsoázia csak a kisiparban és a kereskedelemben tevékenykedhetett. A zárt nemzeti piac hiánya is akadályozta a fejlődést, — Vörös Antpl, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa: Belterjes gazdálkodás és szarvasmarhatenyésztós Pozsony és Nyitramegyékben 1867-1914 (101-1231.) című közleményében nagy anyag alapján megállapítja, hogy a paraszt birtokon ugyan fontosabb volt az. állattenyésztés, mint. a nagybirtokon, de az uralkodó osztály adminisztratív eszközökkel arra kényszerítette a paraszti gazdaságot, hogy a kevésbé jövedelmező tenyésztéssel foglalkozzék, míg a tejgazdálkodásból származó nagy jövedelmek inkább а nagybirtoknak jutottak. A 2. számban Jozef Butvin : A Matica Slovenská megalapítására irányuló törekvések (169—194. 1.) címen Anton Bernolák 1792-es társaságától kezdve ismerteti a különböző kísérleteket valamilyen kulturális társulat megalakítására, amelynek a feladata az lett volna, hogy pótolja a politikai szervezetet. A szlovák megújulás vezetői azért ragaszkodtak ehhez a gondolathoz, mert túlbecsülték a kulturális szervezkedés jelentőségét. A Maticának politikai szerepet is szántak, megalakításának engedélyezése az ő szemükben a nemzeti különállás elismerését jelentette. — Katus László, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa: A magyar uralkodó osztályok és а nemzetiségi kérdés az I860 —60-as években (236 — 267. 1.) c. tanulmányában abból indul ki, hogy ebben az időben valamennyi nemzetiségnél megtalálható egy burzsoá liberális irányzat vagy párt, amely abban reménykedett, hogy ki tud egyezni a magyar liberálisokkal. 1849 után a magyar politikusok egy része kétségtelenül legalább tudomásul vette a nemzetiségek létét, de a nemzetiségi politika osztályalapjai nem változtak meg. A magyar liberalizmus ekkor hanyatlott, sőt válságba jutott. Azok a liberális kísérletek, hogy а nemzetiségekkel kiegyezzenek, а magyar fennhatóság fenntartásával, s ugyanakkor a nemzetiségek nyelvi jogainak az elismerésével, sorra csődöt mondtak. Az emigráció kialakította a maga koncepcióját, vagy inkább koncepcióit , többek között а Dunakonföderáció formájában, ezeket a terveket azonban az otthoni közvélemény egyértelműen elutasította. Mocsáry, а nemesi liberalizmus tipikus képviselője, valamiféle patrióta magatartást kíván а nemzetiségektől. Eötvös а doktrinér burzsoá liberalizmus képviselője, de ő sem megy tovább bizonyos nyelvi jogok el if mérésénél. 1859 — 1860-ban volt bizonyos közeledés a magyarok és a nemzetiségek között. De a magyar liberalizmus képviselői ekkor sem tudtak lényeges engedményeket tenni, 1867 után pedig elszigetelődtek a magyar politikai életben. De elszigetelődtek a nemzetiségi politikusok is, mert nem a népre támaszkodtak, az 1860-as évek elején, hanem a konzervatív arisztokratikus föderalizmus erőire. — Peter Ratkos cikke (268 — 277. 1.) lezárja azt a vitát, amely hosszabb időn át folyt а folyóirat hasábjain arról, hogy mikor alakult ki a szlovák etnikum (a národ -nost' kifejezést, az azonos jelentésű és alakú orosz szóhoz hasonlóan, ebben az esetben is igen nehéz pontosan lefordítani). Ratkos felsorolja az eddigi véleményeket, megbírálja, s a maga részéről úgy véli, hogy a szlovák és morva etnikum kialakulásának szerény kezdetei a IX. század elejére tehetők, de a feudális szlovák etnikum (nép) csak a X —XI. század során alakult ki. (N) Studii. Revistä de istorie A Román Tudományos Akadémia Történettudományi Osztályának és Történettudományi Intézetének folyóirata legutóbbi számát, az 1962. évi 6. számot a Román Népköztársaság kikiáltásának 15. évfordulója alkalmából а rcmán történettudomány eredményeinek а felmérésére szentelte. Az önmagában is szinte egész évi folyóiratkötetnek megfelelő szám bevezető részében C. Daicoviciit és Eugen Stänescu : A román történelem kutatásénak fő problémái а népi hatalom éveiben (LXXXIII — CV. 1.) címen áttekintést adnak a felszabadulás óta végzett kutatások problémáiról.