Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1139

1152 К О L Y ÓI К ATS Z К M L К nak, hogy a történelmi materiaUzmus helyes volta nem abból látszik, hogy a szovjet történészek ezt hirdetik, hanem az objektív eredmények azt bizonyítják, hogy csak ez vezet tudományos eredményekre. Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy a szovjet történettudománynak minden kérdésre megvan a kész felelete: még nagyon sok a teendő a kutatás, az anyag feltárása és értelmezése terén. (N) Kwartalnik Historyczny A Lengyel Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének folyóirata a legrégibb lengyel történeti folyóiratok egyike. 1963. évi 1. számában közli Witold Kulának a varsói egyetemen elmondott rektori székfoglalóját : Az ipari forradalom. Története és perspektívái (3 — 22.1.). Kulaa sikeresen végbement tőkés iparosításnak három alapvető típusát különbözteti meg, az 1. Anglia klasszikus példája, ahol az ipari forradalom menetét eléggé jól ismerjük. A 2. típus Németország vagy Japán: felülről jövő polgári átalakulás, a feudális uralkodó osztály megmaradásával, viszont gyarmatszerzési lehetőségek nincsenek, ezért az ország piacát az elmaradott országokban (Kína, Perzsia, Törökország) találja meg, s ezeket próbálja gyarmattá átalakítani. Az ipar fejlesztésében nélkülözhetetlen a védővám. A koncentráció és a centralizáció gyors ütemben halad előre. A feudális maradványok következtében a munkásosztály kevésbé tud védekezni, tehát alárendeltebb és kizsákmányoltabb helyzetben van, mint Angliában. A liberalizmus ideológiáját itt a harcos nacionalizmus helyettesíti. A 3. fejlődési típus az USA (annak is csak északi államai), és Anglia ún. fehér dominiumai, különösen Kanada ós Ausztrália. Itt nem volt feudalizmus, a mezőgazdaság művelése extenzív módon folyt, a gazdag föld általában bő terméseket hozott. A védővámmal támogatott ipar a mezőgazdaság kiszolgálására és a lakosság ellátására nőtt fel, erősödését segítette az egyre növekvő, a céhkorlátozásoktól mentes nagy belső piac. Franciaország fejlődése valahol Anglia és Németország típusa között helyezkedik el, Hollandia pedig Anglia és a 3. típus között, különösen azáltal, hogy a tőkefelhalmozásban lényeges szerepet játszik a mezőgazdasági termények kivitele. Persze a tőkés ipari forradalomnak ezek mellett a típusai mellott létezik a Szovjetunióban végbement óriási átalakulás, a szovjet iparosítás, amelyben a nagy tér, az ország természeti kincsei meg az ideológiai tényező pozitív irányban hatottak, bár kétségtelen, hogy az első világháború alatti és utáni gazdasági nehézségek, az elszigeteltség a tőkés országok között gátlólag hatottak a fejlődésre. A nem sikerült iparosítás példáit láthatjuk Kelet-Európában (a második világháború idejéig), Dél-Európában, Latin-Amerikában. Ezek mind agrárországok, feudális maradványokkal, az iparfejlődós csak sziget, szinte exterritoriális jellegű. A klasszikus fejlődésben anakronisztikus jelenségek (például a háziipar és a gyár) itt egymás mellett léteznek egy időben. Ma a világ negyedrészét erősen iparosodott országok teszik ki (a Szovjetunió és a nagy nyugati tőkés országok), egy 'másik negyedrésze a világnak a szocialista iparosítás útjára lépett. A világ egyharmada választás előtt áll, milyen formában hajtsa végre az ipari forradalmat. Áll ez Spanyolországra vagy a most születő afrikai államokra egyaránt. Az biztos, hogy az iparfejlesztés régebbi tőkés módszerei, a gyarmati rablás, az aktív külkereskedelem, a néptömegek fokozott kizsákmányolása nem lehetséges általában ezeken a területeken. Ezért, ha nem választják a szocialista iparosítás útját, akkor saját maguknak kell kikísérletezniük fejlődési lehetőségeiket. Még 41 szocialista országok példája sem nyújt kész receptet, (N) Przegl^d Historyczny A Kwartalnik Historyczny mellett a lengyel történettudomány másik reprezentatív folyóiratát a Varsói Történelembarátok Társulata adja ki. 1963. évi 1. számában Marian Matowist : A korai gyarmati terjeszkedés társadalmi aspektusairól (20 — 38. 1.) c. tanulmányában portugál anyag alapján azt mutatja meg, hogy a XIV—XV. században az Ibériai félszigeten nem volt többé háborús lehetőség, a munkaerő drága volt a pestisjárvány óta, ezért a feudális uralkodó osztály kezdte a gyarmati terjeszkedést, hogy újabb jövedelmekhez jusson. A terjeszkedés egységes irányítása tette szükségessé az abszolutizmus kibontakozását, a nemesség ezt nem ellenezte, mert a gyarmati kalandok nagy karriérlehetősógeket teremtettek. A kereskedőréteg gyenge volt, nem is gondolt ilyesfajta terjeszkedésre, ezért csak később kapcsolódott be a gyarmati hódításokba, s csak másodrangú szerepet játszott benne. A 2. számban Jerzy Zdrada : Lengyel — magyar kapcsolatok a januári felkelés előtt (1859-1862) (297 — 324. 1.) c., főként korabeli sajtóanyagra és levéltári anyagra épített tanulmányában a magyar liberális politikusok és a galíciai lengyel politikusok kapcsolatait, egymáshoz való közeledését vizsgálja, amely különösen az ún. megerősített birodalmi tanács létrehozása óta