Századok – 1963

Történeti irodalom - McCord; N.: The Anti-Corn Law League 1838–1846 (Ism. H. Haraszti Éva) 1130

изо TÖRTÉNETI IRODALOM ta, de tanait oly módon vette bírálat alá, bogy az a kor fogalmai szerint valóban kimerítette az eretnekség fogalmát . Mikor tételei miatt a pápa elítélte „viginti tantum noctibus" írta meg az Apologiát, de egyéni álláspontját nem adta fel. Tanait Itália és a külföld elismert tudósainak ítélete alá kívánta bocsátani. Mint az Apologia megfelelő helyeit ismertetve Monnerjahn rámutat, elválasztja az egyház tanításait a tekintélyekétől, s mindehhez Pico még azt is áhította „errare possum haereticus esse non possum". Hogy mennyire eltért a véleménye a hivatalos egyház felfogásától, s hogy Monnerjahn mennyire nem vonta le a megfelelő következtetéseket, arra álljon itt egy idézet, mely a bűn és bűnhődés kérdésében világítja meg Pico felfogását. „Peccato mortalifiniti temporis non debetur poenainfinita secundum tempus, sed finito tantum." Ennek ellenére Pico embere vallásos, de mint ma mondanánk, felekezetenkívüli, kereszténysége pedig dogma és szentségek nélküli. Élete utolsó éveiben valószínűen Savonarola hatása alatt egyre inkább elfordult az élettől. Ez a hatás, mint Monnerjahn helyesen állapítja meg, nem mutatható ki írásaiból tételesen, de' unokaöccséhez írott levelei 1490 után egyre inkább azt a szellemet árasztják, mely Pál leveleinek hatását mutatja. Könyvének zárórészében Monnerjahn Pico forrásait igyekszik kimutatni ós feltárni azokat a szálakat, melyek elődeihez fűzték. Igen részletes és tág látókörű ismertetésében alig hiányolhatunk valamit, hiszen Pico összes munkáiról ad áttekintést, hacsak azt nem, hogy nem igyekszik megvizsgálni azokat a megjegyzéseket, melyeket India bölcseivel kapcsolatban tett pl. a Barbaro-hoz írt levélben. Ennek kapcsán említjük meg, hogy nézetünk szerint Pico műveiben több olyan gondolat van, mely indiai eredetre 1 vall, pl. a véges bűn véges büntetése. Igen részletes és tanulságos Pico hatásának bemutatása, amely, mint a szerző feltárja, majdnem valamennyi ismert gondolkodót elért. Csak példaképpen említjük meg Stapulensis, Reuchlin, Peutinger, Giustiniani, Colét, Erazmus, és végül, de nem utolsó sorban, Luther nevét, aki, a szerző szerint, mint Pico gondolatainak és nézeteinek beteljesítője fogható fel. Pico célja az volt, hogy minden 1 rendelkezésre álló tudásanyagot összegyűjtve, megteremtse nagy, összefüggő emberközpontú bölcseleti rendszerét. Kétségtelen, hogy az, amit alkotott, a XV. századi gondolko- 4 dók között a legátfogóbb és legteljesebb. Ezt a gondolatrendszert Monnerjahn, mint említettük, igen nagy hozzáértéssel ismerteti, a legkisebb részletet sem hagyva el. Munkája, ami a tartalmi bemutatást illeti, amennyire meg tudjuk ítélni, egyike az e tárgyról megjelent legjobbaknak. Ismételten rá kell azonban mutatni arra, hogy ítéletet vagy értékelést alig-alig nyújt. A gazdag anyag alapján pedig rendkívül könnyű lett volna Pico bölcseletét úgy és olyannak bemutatni, amilyen volt. Ez a következtetés levonás azonban csak arra vezethetett volna, hogy Pico a felfogása következtében relatívvá vált kereszténység helyébe egy rendkívül sok ekletikus elemmel átszőtt gnosztikus színezetű, az embert mindenek fölé emelő gondolatrendszert állított. HATOS GÉZA N. McCORD: THE ANTI-CORN LAW LEAGUE 1838—1846 (London. 1958. 226 1.) A GABONATÖRVÉNY ELLENI LIGA 1838—1846 A Gabonatörvény Elleni Liga történetét már mások is megírták, de vagy kritikátlanul törvényhű, filantróp egyesületnek ábrázolták azt, vagy ha megközelítették a valóságot, felfogásukat nem tudták megfelelő tényanyaggal alátámasztani. McCord a Liga elnökének, G. Wilsonnak 1955-ben előkerült iratanyagából és az alig bolygatott Cobden-családi anyagból bőven merítve, célul azt tűzte ki, hogy a korábbi feldolgozásokat a legszükségesebb pontokon új anyagokkal kiegészítve, úgy ábrázolja a Ligát, mint egy politikai „pressure group"-ot. Azt kívánta nyomon követni, hogy miért és hogyan lett a Gabonatörvény Elleni Liga olyan politikai csoportozattá, amelyik bár nyomást gyakorol a két nagy politikai pártra, a whig és tory pártra, a hatalom tényleges gyakorlásán mégis kívül reked. McCord egyszersmind a radikálisok, freetraderek és a whigek kapcsolatát is elemzi.