Századok – 1963

Történeti irodalom - Györkei Jenő: Spanyol földön a szabadságért (Ism. Jemnitz János) 1120

1120 TÖRTÉNETI IRODALOM 98. 1.: túlzás azt állítani, hogy a szász uralkodó osztály (nemzeti okokból is) mindig privilégizált helyzetben volt Bécsben; II. József erdélyi apparátusának kulcsállásaiban jozefinista erdélyi magyar nagybirtokosok foglalnak helyet stb. 105. skk. 1.: nem lóvén összehasonlító adatok a műben Erdély többi részeinek iparával, nehéz megállapítani; mennyire jelentősek az erdélyi szász manufaktúrák? 110. 1. : magábanvéve sem helytálló az az állítás, hogy Brassó 1848-ban unió-párti, haladó, radikális, még kevésbé az, hogy ennek magyarázata a város fejlett iparosodása és kereskedelme (szemben az itt bürokrata-klerikális-céhes városnak jelzett Szebennel); az előző oldalakon épp Sárközi ír a szebeni iparról. 111. 1.: Vízakna és Kolozs (Sárközinél Cojocna) nincsenek a Királyföldön, az ottani sóvágók (egyébként is különleges jellegű) megmozdulásai tehát nem szász munkásmozgalmak (a sóvágók sem szászok). 122. 1.: az egyletek ismertetésénél utalni kellett volna ezek provinciális helyi jellegére. 124. 1.: az irodalmi élet ismertetéséből nem derül ki, hogy valójában bárki is jelentős volt-e a felsorolt nevek közül (szerintünk egyikük sem volt az). 127—128. 1.: Stefan Ludwig Roth tevékenységéből csak iskolareformjait tekinthetjük pozitívumoknak, a „Sprachkampf" értékelése igen vitatható, a „Geldmangel" és a „Zünfte" pedig kifejezetten konzervatív írások. 133. 1.: az erdélyi politikai élet reformkori megélénkülésének s az 1834/5-i erdélyi országgyűlésnek rajza rakva van tévedésekkel (a mozgalom kezdete nem az 1831. tavaszi újoncmegtagadás, hanem az 1829-i Kolozs megyei marchalis; Bedeus és Rosenfeld nem volt királyi biztos ezekben az években; az 1834-i országgyűlés ideiglenes elnökének megválasztásához senki sem kívánta meghívni a magyarországi rendeket; Trausch brassói követet mint az 1831. őszi országgyűlési deputáció egy tagját fogadta I. Ferenc). 135. 1.: honnan veszi Sárközi azt, hogy a Gubernium 1837 tájt „magyar nyelven kezdett hivatalnokoskodni"? Ugyanott : Erdélyben nem 1839-től kezdve vannak unió-törekvések; 1832-ben már látható jelei vannak. Ugyanott: nehéz a szászok s a román burzsoázia szövetségéről beszélni akkor, amikor (ugyanazon az oldalon) Moga püspöknek 1837-ben az országgyűléshez benyújtott (épp a szászok ellen irányuló s nemcsak egyházi követeléseket hangoztató) kérvényét кеЦ ismertetni. 136. 1.: 1837/38-ban nem Bruckenthal Józsefet, hanem Rhódei Ádámot választják meg kincstartónak. 137. 1.: Teleki József nem liberális volt, hanem kb. a magyar „fontolva haladók" irányvonalát követte. 145 — 146. 1.: ha már foglalkozik Sárközi Wesselényi ,,Szózat"-ával, akkor a szászokra vonatkozó koncepciójának egészét kellett volna ismertetni. Végül meg kell jegyeznünk, hogy a rövidítés-jegyzékben is vannak pontatlanságok (a „Guberniumi közigazgatás iratai"-t egy jó évtizede mint „Gubernium Transylvanicum — in Politicis"-t idézi az irodalom; ez bizonnyal azonos az „Erdélyi Főkormányzóság iratai"-val, szükségtelen tehát kétféleképp idézni). A szászok 1790—1848-i történetét egyelőre nem kaptuk meg; Sárközi könyve azonban igen ösztökélő a további kutatásra. Felderítetlen terület, tisztázatlan probléma, láttuk, elég maradt. TRÓCSÁNYI ZSOLT GYÖRKÉI JENŐ: SPANYOL FÖLDÖN A SZABADSÁGÉRT (Budapest, Zrínyi katonai kiadó. 1963. 270 1.) Hosszú évekig kellett várnia a magyar olvasóközönségnek, míg megismerhette a spanyol antifasiszta küzdelmek részletesebb leírását — amely más országokban szinte kiadványok sorozatából közismert. Györkéi Jenő könyve ilyen hiányt pótol, amikor népszerű formában ismerteti a Nemzetközi Brigádok történeteit. A szerző tulajdonképpeni tárgyát illetően teljességre törekedett, s az öt brigád megalakulását, bevetéseit , átszervezéseit, vezetőit és közkatonáit, politikai hangulatát és szociális összetételét mutatja be. Különös gondot fordít a magyar önkéntesek tevékenységének tárgyalására. A könyv a nemzetközi önkéntesek kivonásáig követi nyomon a politikai események vonalát. A katonai hadműveletek és a nemzetközi brigádok szereplésének hátteréül a szerző rövid politikai előtörténetet valamint kronológiai és részleges névmutató táblázatot mellékelt. A kötet legsikerültebb részeinek — hangsúlyozzuk, nem katonai szakszempontból — azokat a lapokat tartjuk, ahol a szerző emberközelbe hozza a nemzetközi brigádok