Századok – 1963

Történeti irodalom - Sárközi Zoltán: Az erdélyi szászok a nemzeti ébredés korában (1790–1848). (Ism. Trócsányi Zsolt) 1117

TÖRTÉNETI IRODALOM •>1119 ipar adatait. Brassó népességi adata (1830 : 22 476 lakos) túlzott (26. 1.). Megfelelő dokumentáció nélkül nehéz hitelt adni annak az állításnak, hogy Erdélyben a XVIII. században a gyáripar megteremtését illetően kedvezőbb volt a helyzet, mint Magyarországon (27. 1.); a következmények nem erre mutatnak. A sebeshelyi kincstári vashámort nem lehet szász iparnak tekinteni. A 28. lapon (77. sz. jegyzet) említett „Müllersheim orvosprofesszor" Piuariu-Molnár szemorvossal azonos, akit a 90. lapon Sárközi is így említ; érthetetlen azonban, hogy a 28. lapon az általa alapított szádi gyapjúfonóról azt írja, hogy „hamarosan tönkrement", míg a 90. lapon hosszasabban bizonyítja (más irodalom alapján), hogy fejlődését feltehetőleg csak Piuariu-Molnár halála szakasztotta félbe. Helytelen a külkereskedelem volumenének jellemzésére az infláció idejéből (1802, 1807) hozni adatokat (29. 1.), hisz ezek nyilván nem adnak megfelelő összehasonlítási alapot. 29 — 31. 1.: a közölt adatok alapján Sárközinek le kellett volna vonnia a konzekvenciát, hogy az erdélyi ipar a román fejedelemségekben a középrétegek fogyasztására alapoz (finom árut ti. érdemes távolabbról is behozni). 31. I.: az örmények nem számítanak a „görög" kereskedők közé (Erdélyben különösen nem). 31 — 32. I.: bővebben kellett volna szólni a görög, szász és román kereskedők szerepéről. 33. 1.: az ("gyes kormányhatóságok nevét vagy az eredeti nyelven használjuk, vagy magyarul, de ne pl. német elnevezést „magyaros" helyesírással („General-Kommandó"). 33. 1,: a Bruekenthalok közül nein Sámuel volt szász comes, hanem .Mihály (ezt egyébként másutt Sárközi is helyesen írja.). Bánffy Györgyöt elsősorban nem mint „kamarai- és guberniumi tanácsost", hanem mint gubernátort ismeri a történetírás, helyesebb hát így említeni. 34. 1.: miért csak az ortodox papság a XVIII. században a román nép vezetője? 36. 1.: a jobbágy szabad költözését II. József 1785-ben, s nem 1781-ben engedélyezte. 37. 1.: a Guberniumot nem II. József helyezte Kolozsvárra; halála után, 1790-ben vitték oda. Ugyanott: Bruekenthal Sámuelt nem a sérelmek felhánytorgatása miatt mozdította el II. József, hanem mert fiatalabb, rugalmasabb, nagyvonalúbb kormányférfit akart látni e pozícióban (ekkor került a „nagy" melléknévvel ismert Bánffy György gubematorságra). 38. 1.: az 1790-i mozgalom sem Magyarországon, sem Erdélyben nem volt egyszerűen „a magyar rendinemzeti függetlenségért indított mozgalom"; élén Erdélyben nem az árutermelő középnemesség áll, hanem részben középbirtokos nemesek, részben a magyarországi benepossessionatusok felső rétegével azonos szinten álló mágnások, részben a magyarországi főúri szintet elérő arisztokraták. 40—41. 1.: az 1790-i szebeni követutasítás értékelése túlságosan pozitív (8., jobbágvügyi pontja valójában csak a szabad költözésre vonatkozik stb.). 44. 1.: miért kell magyar szövegben Hall báró országgyűlési királyi biztost „Freiherr v. Rall"-nak nevezni? 50. 1.: mennyiben hajlottak 1790-ben a székely rendek konzervativizmusra? A Sárközi által ismertetett egyetlen példával szemben (Nemes János főkirálybíró) a másik oldalon pl. Toldalagi László említhető 151.1.: nem bizonyított dolog az, hogy 1790 után „a régi feudális szász autonómia lassan polgári tartalommal telt meg". 54. 1.: a fogalmazásból nem derül ki, hogy 1 790/1-ben megtiltották vagy engedély ezt ék-e a szabad költözködést (valójában, korlátozásokkal, engedélyezték). 55. 1.: az 1790 utáni (konzervatív) szász publicisztikát nemcsak Szekfűnek az erdélyi szász történetírásról írt cikke alapján (s így is csak bibliográfia-szerűen) kellett volna ismertetni. 57. 1.: nehéz olfogadni azt az állítást, hogy a szász nemzeti mozgalom „a polgárosodás, különösen a nemzeti nyelv kiművelése, az iskoláztatás stb. terén nemcsak az erdélyi, hanem még a magyarországi magyar nemzeti mozgalomnál is nagyobb eredményeket mutatott fel"; gondoljunk a magyar irodalom óriási nekilendülésére e korban — s Erdélyben az ottani testőrírókra, a Nyelvművelő Társaságra stb.; az 58. lapon maga Sárközi írja, hogy az 1795-ben Szebenben megalakult „Societas phvlohistorum Transsilvaniae" is erdélyi magyar mintára jött létre. 58. 1. : a szászok nem rendelkeztek „fejlett irodalmi nyelv"-vei; még a reformkorban is iskolai tanulmányaik során sajátítják el a Hochdeutsch-ot, 57. skk. 1.: a szász kultúrélet ismertetése túlságosan lexikális ízű. 59. 1.: mi köze van a Diana-Vadásztársaságnak Szebenhez ós a szászokhoz? Ez a magyar ellenzék leghaladottabb részének csoportosulása volt. 65. 1.: Seeberget nem az Országos Számvevő Hivatal küldte ki, s nem is 1758-ban, a szász városok és az egyetem gazdálkodásának felülvizsgálatára. hanem Mária Terézia, 1753-ban. 66. I.: 1 790/2-i országgyűlés nem volt Erdélyben; volt 1790/l-i és 1792-i. 67 skk. 1.: helyesebb lett volna a szász regulatiokat közvetlenül a forrásokból ismertetni. 71. 1.: az 1807-i egyházi regulatio ismertetésénél nem derül ki: mi a változás a korábbi helyzethez képest. 74. I.: túlzás azt állítani, hogy a regulátiok „népmozgalmak hatására bevezetett kényszerű intézkedések". 79. 1.: Erdélyben 1795 nem az ellenzéki mozgalom hanyatlása, hanem épp tetőfoka (az országgyűlés egyébként nem 1 795-i, hanem 1794/5-i). 91 — 92. 1.: Erdélyben „az igazgatás és a hivatalok teljesen felsőbb rendeletre működtek". Magyarországon nem? 95 — 96. 1.: a szászok Habsburg-hűségének illusztrálására kevés néhány barokk beszédből stb. vett frázis.