Századok – 1963
A történelemoktatás kérdései - Szebenyi Péter: Történelemtanítás a Szovjetunióban 1103
TÖRTÉNELEMTANÍTÁS A SZOVJETUNIÓBAN 1105 12. A szocialista, világrendszer létrejötte ós megszilárdulása (5 óra) 13. Az imperializmus gyarmati rendszerének széthullása (4 óra) 14. A kapitalista világ a második világháború után (4 óra) 15. A nemzetközi kommunista ós munkásmozgalom napjainkban (2 óra) 16. A Szovjetunió belépése a kommunizmus építésének korszakába (10 óra) Osszegező-ismótlő órák (/bóra) A társadalom-, illetve alkotmánytani órák a nyolcadikban négy témát foglalnak magukba: 1. A Szovjetunió társadalmi felépítése (6 óra) 2. Államszervezet (5 óra) 3. A szovjet állampolgárok jogai és kötelességei (7 óra) 4. Az Alkotmány jelentősége (1 óra) A hetedikes és nyolcadikos anyagot az teszi számunkra különösen érdemessé, hogy itt, hozzánk hasonlóan, olyan részeket tanítanak, melyek a felsőbb osztályokban ismét előkerülnek. Ennek megfelelően az órabeosztás, valamint az egyetemes és hazai történelem aránya ezekben az osztályokban hasonlít leginkább a mienkhez. Ami a régebbi ós újabb korok tanításának viszonyát illeti, érdemes megfigyelni, hogy a XX. századig terjedő hazai történetre kevesebb idő jut, mint az ezt követőre. A hetedikben 72 órán másfélezer évről, a nyolcadikban 105 órán 60 — 62 évről esik szó. A közelmúlt és a jelen története még ennél is erőáebben dominál a IX —XI. osztályok tantervében. Az elmúlt tanévben a tizedik osztályok többségében a történelem óraszáma a következőképpen alakult : Heti óraszám Félév Történelem Társadalmi ismeretek I. II. 5 4 4 Ebből a Szovjetunió történetére és az egyetemes történelemre (mindkettő 1900-tól) 135, a társadalmi ismeretekre 68, ismétlésre 16 óra jutott. A társadalmi ismeretek tanterve a következő fejezeteket tartalmazza: 1. A marxizmus—leninizmus a kommunizmus építésének elméleti alapja (20 óra). Ezeken az órákon a diákok lényegében a dialektikus ós történelmi materializmus alapjait tanulják. 2. A szocializmus a kommunizmus első szakasza (16 óra) 3. Az SZKP a szovjet társadalom vezető és irányító ereje (3 óra) 4. A szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet (24 óra) 5. A XX. század a kommunizmus győzelmeinek kora (5 óra) Milyen következtetéseket lehet levonni az ismertetett adatokból, dokumentumokból? Mindenekelőtt azt, hogy a szovjet iskola nevelő-oktató rendszerében a történelem nagyon fontos szerepet játszik. Ezt bizonyítják a világviszonylatban is rendkívül magas óraszámok. Ugyanakkor azzal, hogy nem ragaszkodnak mereven minden anyagrésznél a koncentrikus bővítés elvéhez, ós így az őskort, ókort és középkort csak egyszer tanítják, újabb értékes lehetőségeket nyernek. Az így biztosított többletidőt arm használják fel, hogy már a kötelező iskolatípuson belül alapos egyetemes-történeti tudást adjanak minden gyereknek és egészen részletesen tanítsák az új- ós iegújabbkor történetét. A tantervek osztályonként is kiemelik a történelmi fejlődés megért éséhez szükséges legfontosabb ismereteket. és módot adnak azok elmélyült elemzésére. Mindez annak a célnak valóraváltását szolgálja, melyet az 1959-es határozat így szövegezett meg: ,,A középiskolai történelmi anyagnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a tanulókban számukra érthető formában kialakuljon a társadalmi fejlődés történelmi törvényszerűségeinek tudományos értelmezése, kiformálódjék bennük a kapitalizmus pusztulásának, a kommunizmus győzelmének elkerülhetetlenségéről való meggyőződés, és lépésről lépésre feltáruljon a néptömegeknek, mint a
