Századok – 1963

A történelemoktatás kérdései - Szebenyi Péter: Történelemtanítás a Szovjetunióban 1103

1104 SZEBENYI PÉTER dik és hatodik osztályokban egyaránt 72 történelemóra van egy tanévben, azaz heti kettő. Ezalatt kizárólag az ó- illetve a közép- és újkor történetével foglalkoznak a tanulók. A hatodikosok a közép- ós újkort a következő beosztással tárgyalják: I.A feudalizmus kialakulása (17 óra) 1. Nyugat-Európában (8 óra) 2. A kelet-római birodalomban (3 óra) 3. Keleten (Arabok, India, Kína) (6 óra) II. A feudalizmus fejlődése a XI —XV. században (30 óra) 1. A kézműipar és a kereskedelem fejlődése. A városok növekedése (5 óra) 2. A keresztes háborúk (2 óra) 3. A rendi államok kialakulása Európában (9 óra) 4. A huszita háborúk (3 óra) 6. A török hódítások (2 óra) 0. A XII —XIII. század kultúrája Nyugat-Európában (3 óra) 7. A polgárság és a polgári kultúra megszületése (ü óra) III. A feudalizmus hanvatlásának kezdete. A kapitalista viszonyok kialakulása (21 óra) 1. A földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás (4 óra) 2. A reformáeió és a német parasztháború (6 óra) 3. Az abszolút monarchia Franciaországban (3 óra) 4. Anglia a XVI. században ós a XVII. század elején (3 óra) 5. A németalföldi polgári forradalom (2 óra) ti. Kína a XIV—XVII. században (2 óra) 7. A technika ós a tudomány fejlődése Európában a XVI—XVII. században (2 óra) Ismétlés: 4 óra. A szovjet diákok tehát jóvat többet foglalkoznak az egyetemes történelem régebbi korszakaival, mint a mieink. Nálunk a kötelező iskolatípus keretein belül a tanulók általában összehasonlíthatatlanul kevesebb ismeretet kapnak egyetemes történelemből, mint a Szovjetunióban, ami viszont a bemutatott programot illeti, ez még a második gimnazista anyagunknak is kétszerese. A szovjet iskolákban tehát részletesebben tanítják a régebbi korok egyetemes történetét, mint a mi általános iskoláink megfelelő osztályaiban, viszont később egyáltalán nem térnek vissza rá. A hetedik és nyolcadik osztályban összesen 177 történelemóra van. Ebből 72, tehát heti két óra a hetedikben és 105, azaz heti három a nyolcadikban. A Szovjetunió történetére a két év alatt 110, a Szovjetunió társadalmi és államszervezetének ismertetésére 19, végül az egyetemes történelemre körülbelül 48 óra jut. A hetedikben a Szovjetunió történetét az őskortól a XX. század elejéig, az egyetemes történelmet az angol polgári forradalomtól a párizsi kommünig tanulják. Az utóbbi a következő témákat tartalmazza: az angol polgári forradalom, az ipari forradalom, az USA megalakulása, az 1789-es francia forradalom, a kapitalista kizsákmányolás, az 1830—1840-es évek munkásmozgalmai Európában, Marx és Engels ólete és tanításai, az 1848-as francia forradalom, az 1857 — 59-es indiai felkelés, polgárháború az USA-ban, az I. Internacionálé, a párizsi kommün A nyolcadikos tananyag a következőképpen tagolódik: 1. Átmenet a kapitalizmus legfelső és utolsó fokához, az imperializmushoz. A forradalom órlelődése Oroszországban (7 óra) 2. Az első demokratikus forradalom Oroszországban (5 óra) 3. Oroszország a két forradalom között (7 óra) 4. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom (7 óra) 5. A szovjet nép győzelme a külföldi imperialisták ós a fehérgárdisták fölött a polgárháborúban (5 óra) 6. A forradalmi mozgalom fellendülése külföldön a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után (2 óra) 7. A népgazdaság helyreállítása (3 óra) 8. A szocializmus alapjainak lerakása (4 óra) 9. A szocializmus győzelme a Szovjetunióban (4 óra) 10. A második világháború. A Szovjetunió Nagy Honvédő Háborúja (10 óra) 11. A Szovjetunió a háború utáni években (4 óra)