Századok – 1963

A történelemoktatás kérdései - Hajdú Tibor: Károlyi Mihály és az 1918–19-es forradalmak 1092

1102 HAJDÚ TIBOK: KÁROLYI MIHÁLY ÉS A FORRADALMAK kevés megértésre találva az ottani hivatalos köröknél. A nacionalizmus bűvköréből régen kiszabadulva, a nemzeti érdekek összeegyeztetését a dunai népek közeledésében kereste, azt igyekezett előkészíteni. A második világháború után, mikor a hazából kivetett magyar demokraták türelmetlenül siettek haza, hogy részt vegyenek az új ország építésében, Károlyi sokáig habozott — túl sokáig, mint maga is megállapítja. Együttérzése a népi demokráciával nem is volt kétséges; a 70 évest az a gond gyötörte, hogy megtalálja-e helyét az új világban. Végül győzött a kételyeken a rokonszenv a nép országa iránt, és teljes rehabilitációja, érdemeinek törvénybe iktatása után 1946 tavaszán hazatért. A népi demokrácia eredményeit őszinte örömmel látta, s maga is felajánlotta segítségét : résztvett a magyar békedelegáció munkájában, majd 1947-ben mint a Magyar Köztársaság követe tért vissza emigrációja. színhelyére, Párizsba. Inkább csodálkozva, mint keserűséggel fogadta, hogy az új köztársaságban nem kaptameg azt a helyet, melyre múltja és egyénisége méltóvá tették'volna; követi posztján igyekezett eredményesen szolgálni hazáját. Ahogy múlt az idő, egyre inkább eltávolodott a magyar politikától. A 25 éves fasizmus és a háború sok logikus következményét nem tudta teljesen átlátni; ez azonban kevés lett volna ahhoz, hogy szakítson a néphatalom rendszerével. A személyi kultusz kiterebélyesedése gyanakvással töltötte el, s gyanúját igazolta a Rajk-per, a 30-as évek moszkvai nagy pereinek fatális másolata. Kora és helyzete nem engedte meg, hogy valamit tegyen akár saját közeli munkatársainak nyilvánvalóan hamis vádak alapján történt bebörtönzése ellen, ezirányú kísérletei meddők maradtak. A szocializmus, a kommunizmus győzelmébe vetett hite nem tört meg, de nem tudta már vállalni a lojális hallgatás terhét azokkal a hibákkal szemben, melyek — ezt jól látta — veszélyeztették a szocializmus ügyének sikerét. „Lehetetlen lett volna számomra — írja — hazámban élni anélkül, hogy protestáltam volna azon morális elvek megsértése ellen, amelyekről hiszem, hogy a szocializmus alapját képezik." Lemondott követi állásáról, ós nem tért vissza. Második emigrációjában nem vált az imperializmus eszközévé. Halála előtt írt emlékirataiban — melyek a „Hit illúziók nélkül" sokatmondó címet viselik — elítéli azokat, akik a sztálini hibáktól elfordulva az amerikai imperializmus, az adenaueri aggresszivitás karjaiba vetik magukat és elveti a harmadik út illúzióját. Utolsó, már csak halála után megjelent soraival még egyszer hitet tett a szocializmus ügye mellett. * Károlyi .Mihály szerepét az 1918 —19-es forradalmakban legjobban saját emlékiratai világítják meg (Egy egész világ ellen, 1923. Részletes önéletrajz 1918 októberig; Memoirs of Michael Károlyi. Faith without illusion, 1956. Egész életének rövid áttekintése). Utóbbinak elemző méltatását adja Szabó Ágnes a Párttörténeti Közlemények 1958. évi 3. számában. Válogatott írásai a közeljövőben jelennek meg. Önéletrajzi munkáin kívül részletes Károlyi-biográfiával nem rendelkezünk. A forradalmak alatt és előtt betöltött szerepére a memoár-irodalomból leginkább Jászi Oszkár, Juhász Nagy Sándor és Garami Ernő írásai tartalmaznak adatokat. Emigrációs éveiből érdekes megfigyeléseket közölnek Bölöni György (Űj Írás, 1962. 5. sz.) és Sík Endre (Kortárs, 1962. 5. sz.). A forradalmi hónapokban kifejtett tevékenységéről néhány fontos dokumentumot közöl A Magyar Munkásmozgalom Tört. Vál. Dokumentumai V. kötete, illetve a Mindenki újakra készül c. irodalmi szöveggyűjtemény I—II. kötete. Az előadásban közölt idézetek közül az első világháború alatti állásfoglalására vonatkozók „Egy egész világ ellen" c. kötetének 154., ill. 248. oldalán találhatók. A hágai békemozgalom bírálata a Világban 1916. február 20-án megjelent cikkéből. Válasza ellenségei bírálatára: „Tiétek a föld!" 15. 1. A Nemzeti Tanács szerepe a forradalomban: „Memoirs. . ." 126. 1. A világforradalom szükségszerűségéről a háború után: nyilatkozata „A diadalmas forradalom könyve" c. forradalmi kiadványban (1918). A Nemzeti Tanács agrárprogramjáról: „Memoirs..." 126. 1. Kun Béla jellemzése a Károlyi-kormányról: „Kun Béla. A Magyar Tanácsköztársaságról". 420 — 421. 1. Saját birtoka felosztásáról: „Memoirs. . ." 150. 1. és „Mindenki újakra készül. .." I. kötet 539. 1. Az 1919. március 20-i minisztertanács jegyzőkönyve: A M. Munkásmozgalom Tört. Vál. Dok. 5. kötet 679. 1. 1919. március 22-i nyilatkozata: Az Ember 1919. március 25. 1919-ben az ország elhagyása után írt cikke: Arbeiter-Zeitung, 1919. július 25. Kun Béla 1920 májusi levele Leninhez nem jelent meg nyomtatásban, eredeti jót a moszkvai Marxizmus —Leninizmus Intézetének Archívuma őrzi. (Lenin személyi fondjában.) Károlyi szavai 1949-es lemondása okáról: „Memoirs..." 365. 1. HAJDÚ TIBOR