Századok – 1963

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Balogh Sándorné: A szovjet történettudomány napjainkban 1083

A SZOVJET TÖRTÉNETTUDOMÁNY' NAPJAINK BAN 1089 miájának Történettudományi Intézetében külön részleg alakult e népi demokratikus országok történetének tanulmányozására. A kelet-európai szocialista országok történetét tanulmányozó történészek egy egész sor olyan kérdést rögzítettek, amelyek helyes és teljes megvilágítást kívánnak. Az egyik ilyen fontos kérdés a közép- és délkelet-európai országokban végbement forradalom jellege. Ez a kérdés mindmáig sok vitát vált ki a történészek körében. A vitás kérdések megoldását nem kis mértékben akadályozza az a körülmény, hogy hiányoznak az olyan komoly tudományos munkák, amelyek az idevonatkozó történeti események menetének konkrét kifejtését és elmélyült marxista—leninista elemzését tartalmazzák. Pedig az SZKP programja világos különbséget tesz népi-demokratikus és szocialista forradalom között, s ezzel tulajdonképpen e vitás kérdés megoldásához a szükséges elvi megalapozást megadja. Komoly politikai és tudományos érdeklődésre tarthat számot a népi demokratikus forradalmak előfeltételeinek tanídmányozása, és ezzel kapcsolatban a népi demokratikus országok története a második világháború szakaszában. A másik, gondos tanulmányozást igénylő kérdés a népi demokrácia, mint a proletariátus diktatúrája egyik formájának kialakulásával és fejlődésével függ össze. Meg kell továbbá vizsgálni a szocialista forradalom fejlődésének jellegzetességeit az erőviszonyoknak a szocializmus javára való változása közben. Igen elmélyült kutatásra van még szükség a szocialista átalakulás ós a szocialista termelési viszonyok megteremtésének történetében, beleértve a falun végbemenő szocialista átalakulás történetét is. Mindezzel szorosan összefügg a szocializmus építése szakaszában folyó osztályharc kérdése. A szovjet sajtóban már több mint tíz éve folyik a vita a népi demokratikus országok forradalmának jellegéről ós szakaszairól, de ezideig még nem alakult ki egységes vélemény. A vita e kérdést illetően három alapvető szempontot szögezett le. Az első szempont a következő: A második világháború menetében Közép- ós Délkelet-Európa népeinek antifasiszta nemzeti felszabadító harca, amely a munkásosztály és a kommunista pártok vezetésével folyt, népi demokratikus forradalomba ment át, amely tulajdonképpen a demokratikus típusú forradalom sajátos formája. Ez a típus a kapitalizmus általános válsága második szakaszának meghatározott konkrét körülményei között keletkezett. Eme szempont híveinek véleménye szerint a népi demokratikus forradalom, amely megelőzi a szocialista forradalmat, megteremti ez utóbbi megvalósításának kedvező feltételeit a legszélesebb néptömegek aktív részvételével és közvetlenül átnő szocialista forradalomba, amelynek üteme attól függ, milyen mértékben sikerül az alapvető demokratikus feladatok teljesítése és a dolgozók többségének a munkásosztály és a kommunista párt ok oldalán való felsorakoztatása. Emellett a mai korszak népi demokratikus és szocialista feladatainak összeszövődóse és közeledése oda vezet, hogy ezek a forradalmak az egységes forradalmi folyamat egymástól elválaszthatatlan szakaszaivá fonódnak össze. Eme nézet hívei a hódítók és a helyi fasiszták hatalmának megdöntését, a népi demokratikus rendszer, a népi demokratikus forradalom győzelmét úgy tekintik, mint a forradalom fő kérdésének, a hatalom kérdésének a megoldását. A népi demokratikus forradalom politikai győzelmének eredményeképpen létrejön a nép demokratikus hatalma, amely osztálytartalma szerint a proletariátus és a parasztság forradalmi-demokratikus diktatúrájának egyik formája. Az új hatalom megteremtése után azonnal megindul eme forradalom szocialista forradalommá való átnövésének folyamata. Megkezdődik a harc a teljes hatalomnak a munkásosztály kezébe való összpontosításáért. A szocialista forradalom politikai győzelmének eredményeképpen megszilárdul a proletariátus diktatúrája és a társadalom rátér a szocializmus széles körű építésének útjára. Ezt a nézetet fejti ki A. Nyedozerov „Nacionalnoe oszvoboditelnoe dvizsenie v Csehoszlovakii (1938 — 45 gg.)" — „Nemzeti felszabadító harc Csehszlovákiában (Moszkva, 1961)", L. Nyezsinszkij és A. Puskás „Borba vengerszkogo naroda za usztanovlenie i uprocsenie narodno-demokraticseszkogo sztrojavl944—1948. gg." — „A magyar nép harca a népi demokratikus rendszer megteremtéséért és megszilárdításáért (Moszkva. 1961)", V. Sztarodubrovszkij „Sztroityelsztvo ekonomicseszkogo fundamenta szocializma v narodnoj reszpublike Bolgarii" — „A szocializmus gazdasági alapjainak építése Bulgáriában (Moszkva, 1953)" c. műve és még mások is. A második nézőpont alapjában véve közel áll az elsőhöz, de abban különbözik tőle, hogy a forradalmi folyamat demokratikus és szocialista szakaszát a népi demokratikus forradalom alkotórészeinek tekinti. Ilyen módon ennek a nézetnek a hívei a szocialista forradalomról azt mondják, hogy a szocialista forradalom a népi demokratikus fórra-