Századok – 1963

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Balogh Sándorné: A szovjet történettudomány napjainkban 1083

1088 BALOGH SÁNDOHNÉ szövetségi értekezletén is megmutatkozott, még mindig kevés a kulturális építés kérdéseivel foglalkozó tanulmányok, illetőleg nagy összefoglaló munkák száma. Számottevő munkát végeztek a szovjet történészek a soknemzetiségű szovjet állam megalkotásának és fejlődésének történeti feldolgozása, a Szovjetunió régebben még elmaradott országainak (pl. Közép-Ázsia népei) nem kapitalista fejlődésének problémái területén. Ugyanez mondható a Szovjetunió külpolitikájának és nemzetközi kapcsolatainak kérdéseiről is, amelyek legbővebben a készülő hatkötetes „Isztorija Velikoj Otecsesztvennoj Vojnü szovetszkovo naroda v 1941 — 1945 gg." (A szovjet nép Nagy Honvédő Háborújának története az 1941 —1945-ös években) e. munkában kerülnek kifejtésre. A Szovjetunió történelmének nem elég intenzíven feldolgozott területei közé kell számítani a háború utáni korszak tanulmányozását, amelyre a történészek összszövetségi értekezlete is rámutatott. Az új- és legújabb kori történet témaköréből a XX. kongresszus utáni években egész sor komoly jelentőségű munka jelent, meg mind az egyes országok, mind pedig a világtörténet egészének területéről. Közülük mindenekelőtt a több kötetes „Vszemirnaja isztorija" (Világtörténet) c. munkát emelhetjük ki, amely a Történettudományi Intézet ós a Szovjetunió Tudományos Akadémiája egész sor intézetének munkásságához fűződik. Megjelent az „Ocserki novoj i novejsej isztorii SZSA" — „Az USA új- és legújabbkori történetének vázlata" (felelős szerkesztő G. Szevosztojanov) c.. kétkötetes munka, „Ocserki po isztorii Meksziki" — „Mexiko történetének vázlata" (Szerkesztő M. Alperovics és N. Lavrov), és előkészületben van Argentina, Brazília és más latin-amerikai országok történetének kiadása. Ugyancsak előkészületben van az „Isztorija diplomatii" — „A diplomácia története" c. munkának második átdolgozott ós bővített kiadása. Az első kötet már meg is jelent. A SZTA Történettudományi Intézete és a Moszkvai Állami Egyetem rendezi sajtó alá az újkor egyetemi történelmi tankönyvét. Ha összehasonlítjuk az előző kiadással, amely az 1938 — 39-es években jelent meg, látjuk, hogy az új tankönyv terjedelmesebb, a törtónelmi folyamat általános törvényszerűségeinek jellemzése világosabb ós szabatosabb. Ugyanúgy pontosabb az egyes országok történelmében tapasztalható fejlődési folyamat különös jellemző vonásainak megfogalmazása is. Az 1959 — 60-as években kiadtak három tankönyvet a Szovjetunión kívüli országok legújabbkori történetének oktatásához, amelyet az SZKP Központi Bizottságának Pártfőiskolája, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Történettudományi Intézete ós a leningrádi történészek egy csoportja állított össze. Németország legújabbkori történetével foglalkozik Z. Eggert „Borba klaszszov i partii v Germanii v godü pervoj mirovoj vojnü (1914—1917 gg.)" — „Az osztályok és a pártok harca Németországban az első világháború éveiben" c. könyve, valamint F. Golovacsev könyve „Rabocseje dvizsenyie i germanszkaja'szocial-demokratlja v pervoj mirovoj vojnü" — „A munkásmozgalom és a német szociáldemokrata párt az első világháború éveiben", J. Drabkin monográfiája „Revoljucija 1918 — 1919. gg. v Germanii" — „Az 1918 —19-es forradalom Németországban" (felelős szerkesztő N. Kulbakin), továbbá V. Usakov műve „Vnesnaja politika Germanii v period vejmarszkoj reszpubliki" — „Németország külpolitikája a weimári köztársaság idején" ós még mások. A megjelent munkák tekintélyes száma foglalkozik Anglia történetének kérdéseivel. Ide sorolhatjuk a következőket: Sz. Archangelszkij „Kresztjanszkoe dvizsenije v Anglii 40 —50-ch godov XVII. veka" — „A XVTI. század 40 —50-es éveinek parasztmozgalma Angliában". E. Csermák „Demokraticseszkoe dvizsenie v Anglii v 1816—1820 gg." — „Demokratikus mozgalom Angliában az 1816 —1820-as években". A chartista mozgalom kérdéseit taglalják B. Rozskov, V. Kunyina, N. Jerofejev művei. A XX. század angol munkásmozgalmának kérdései L. Kertman és M. Karlines monográfiájában találtak visszhangra. N. Truchanovszkij „Novejsaja isztorija Anglii" — „Anglia legújabb kori története" e. monográfiája igen jelentős műnek számít; az első világháború befejezésétől az 50-es évek végéig tartó szakaszt öleli fel. Az itt felsorolt könyveken kívül még jó néhány könyv foglalkozik Anglia történetével. Egyre nagyobb figyelmet szentelnek a szovjet történészek az Egyesült Államok, Franciaország és más kapitalista országok történetének is. Ami az európai népi demokratikus országokat illeti, meg kell jegyezni, hogy bár jelentős eredmények mutatkoznak ezen a területen is, de mindezek ellenére bizonyos hiányosságok is vannak. Az európai népi demokratikus országok szocialista építésének története tanulmányozása céljából összehívott össz-szövetségi koordinációs értekezlet, amely 1962 február-március hóban ülésezett, megállapította, hogy Románia és Magyarország történetének tanulmányozása elmarad a többi népi demokráciákkal való foglalkozás mögött. Eme elmaradás felszámolása céljából a Szovjetunió Tudományos Akadó-