Századok – 1963
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Balogh Sándorné: A szovjet történettudomány napjainkban 1083
1086 BALOGH SÄNDOBNÉ Kommunista Pártja történetének kérdései), „Novaja i Novejsaja Isztorija" (Új- és legújabbkori történelem). „Isztorija SZSZSZR" (A Szovjetunió története), „Vojenno-Isztorieseszkij Zsurnal" (Hadtörténeti folyóirat), „Ukrainszkij isztorieseszkij zsurnal" (Ukrán történeti folyóirat), „Isztorieseszkij arhiv" (Történeti okmánytár), ..Szovremennüj vosztok" (A mai kelet), „Szovjetszkaja arbeologija" (Szovjet régészet). Ezeken kívül a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Történettudományi Intézete kiadja az „Isztoricseszkije zapiszki" (Történelmi jegyzetek) e. folyóiratot. A felsőoktatási intézmények kiadják az „Isztoricseszkije nauki" (Történettudományok) c. folyóiratot. Rendszeresen napvilágot látnak a fentieken túlmenően olyan gyűjteményes kiadványok, amelyek különböző korszakokkal ós problémákkal foglalkoznak. „Szrednyije véka" „Középkor", „Problemü isztocsnyikovedenia" „A forrástudomány problémái", „Voproszi Isztorii religii i ateizma" „A vallás és az ateizmus története", „Materialü po isztorii SZSZSZR" „Adalékok a Szovjetunió történetéhez", és mások. A „Voproszi isztorii" c. folyóirat eszmei-elméleti színvonalának emelése céljából a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Történettudományi Szakosztálya 1960-ban határozatot fogadott el. A Történettudományi Szakosztály abból indult ki, hogy a „Voproszi isztorii"-nak a szovjet történészek központi folyóiratának kell lennie. A határozat rámutatott arra, hogy a folyóiratnak olyan tudományos kiadvánnyá kell válnia, amely az összes történettudományi intézmények területéről a fő tudományos problémákat a marxizmus —leninizmus alapján világítja meg. Hangsúlyozta továbbá, hogy a fentiekkel összhangban a „Voproszi isztorii" c. folyóiratnak igen széles profilúnak kell lennie, amely a történettudomány különféle ágazatainak minden fontos kérdését érinti. A fő figyelmet azonban a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet társadalom, a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunizmus, a munkás- és az általános demokratikus mozgalom, a kapitalizmus válsága, az imperialista gyarmati rendszer széthullása, az Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában folyó nemzeti felszabadító harc, a burzsoá ideológia különféle megnyilvánulása ellen vívott harc életbevágó problémáinak megvilágítására kell fordítania. A folyóiratnak, amint azt a határozat külön is aláhúzta, elméleti problémafelvető és megoldó szerepet is kell vállalnia. A folyóirat hasábjain egyúttal helyet kell adni a történelmi folyamat konkrét kérdéseivel foglalkozó cikkeknek is. Feltétlenül szükséges azonban ügyelni arra, hogy a cikkek más folyóiratokban ne ismétlődjenek meg. Ebből a célból a szerkesztőségeknek igen szoros kapcsolatban kell lenniük, hogy biztosítani tudják a munkatervek koordinálását. A határozat egyébként arra is ösztönöz, hogy a folyóirat rendszeresen közöljön vitaanyagot a történettudomány nagy problémáiról. A határozat befejező része rámutat arra, hogy a „Voproszi isztorii" csak akkor lehet vezető központi szovjet történeti folyóirat, ha jelentős mértékben emelni tudja á publikált cikkek elméleti ós tudományos színvonalát ós más folyóiratok tudományos kritikáját. 1962 decemberében aSzKP Központ i Bizottsága határozatot fogadott el a ,,Voproszi isztorii KPSZSZ" (A Szovjetunió Kommunista Pártja Története) c. folyóirat ügyében. A határozat rámutat, hogy a „Voproszi isztorii KPSZSZ" még sok tekintetben nem tud megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyeket a SZKP XXH. Kongresszusa tűzött a történettudomány elé és nem foglalta el a vezető helyet a SZKP történetének tudományos feldolgozásában. A folyóirat nem kielégítő módon vezette a történettudományban felfedezhető szubjektivizmus és a dogmatizmus, valamint a személyi kultusz káros követ -kezményei ellen indított harcot. A Központi Bizottság a folyóirat szerkesztőségének kötelességévé tette, hogy küszöbölje ki a meglevő hiányosságokat, fokozza szerepét a SZKP történetének, mint egyik legfontosabb társadalmi tudománynak a művelésében. Hogv a folyóirat nagyobb szerepet vállalhasson a SzKP története tudományos problémáinak megvilágításában, valamint új szerzőknek e munkába való bevonásában, a határozat szerint a „Voproszi isztorii KPSZSZ" 1963. január 1-től évente az eddigi 6 helyett 12 számban jelenik meg. A szovjet történettudomány fejlődésének mai szakaszában új vonás az is, hogy emelkedik a kutató-kollektívák által írt művek száma. A tudományos munka eme formája megkönnyíti a szélesebb körű tudományos kutatás helyes megvalósítását, jobban és több szempontból is el lehet mélyedni egyik vagy másik problémában, lehetővé teszi az azonos problémával foglalkozó történészek körében a helyes munkamegosztást. Ilyen kutató-kollektivák írják például V. I. Lenin tudományos életrajzát, a SZKP történetének tankönyvét, az 1941 —45-ös Nagy Honvédő Háború első 4 kötetet, a polgárháború történetének utolsó kötetét, valamint a „Szovjetunió története a szocializmus korszakában" c. művet.
