Századok – 1963

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Balogh Sándorné: A szovjet történettudomány napjainkban 1083

A SZOVJET TÖRTÉNETTUDOMÁNY' NAPJAINK BAN 1085 háború jellegének a megítélése, I. Péter külpolitikája, más népek Oroszországhoz való csatlakozásának és a cárizmus gyarmatosító politikájának az értékelése, a eárizmus helye a nemzetközi kapcsolatok rendszerében és egyebek. A vita menetében bírálat tárgyává tették azokat a helytelen nézeteket, amelyek a sztálini személyi kultusz idején rögződtek meg, mint például a cárizmus külpolitikájának idealizálása; ugyanígy megbírálták a más népek Oroszországhoz való csatolásának és a cárizmus gyarmatosító politikájának hamis értékelését. A vita eredményeképpen a résztvevők megkísérelték Oroszország külpolitikája történetének periodizálását is felvázolni. Ezeknek a vitáknak a felsorolását még tovább is lehetne folytatni. Rajtuk kívül igen elterjedtek még a folyóiratok hasábjain folyó viták is. Az ,,Isztorija SZSZSZR (A Szovjetunió története)" c. folyóiratban vita folyt a szovjet történettudomány korszakokra való osztásáról és a szovjet történetírás tárgyáról; Pokrovszkij alkotó tevékenységéről ós még másokról. Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy napjainkban a különböző kérdések körül kibontakozott alkotó jellegű viták kiemelkedő szerepet játszanak a szovjet történettudomány fejlődésében, a téves ós elavult elméletek leküzdésében. De, amint ez л történészek össz-szövetségi értekezletén 1962 decemberében is megmutatkozott, a viták megszervezésében és levezetésében vannak még hiányosságok. Ezek a hiányosságok, mindenekelőtt, szervezési jellegűek: az aktivitás és a kezdeményező készség hiánya, a nem mindig szerencsés témaválasztás stb. Olykor vitatni kezdték a résztvevők a történettudomány pozitív eredményeit, sőt a marxista—leninista elmélet egynémely alaptételét. Ezért fokozottan el kell várni a viták során a marxizmus—leninizmus tisztaságának megőrzését. A történettudomány .fejlődésének igen termékeny ösztönzője a tudományos kutatások forrásbázisának kiszélesítése is. Egy kormányhatározat alapján, amelyet 1956-ban fogadtak el, a történészek lényegében minden korlátozás nélkül hozzájuthatnak a szovjet társadalomtörténet és az új, valamint a legújabb kori nemzetközi viszonyok levéltári anyagához. Igen elterjedt a levéltári dokumentumok publikálása is. így például a Nagy Októberi Szocialista Forradalom negyvenedik évfordulójával kapcsolatban több mint 100 dokumentumgyűjteményt adtak ki, artielyek mintegy 22 000 új okmányt tartalmaznak. Jelenleg folyamatban van egy több kötetes sorozat kiadása „ANagy Októberi Szocialista Forradalom" címen, és előkészületben „A szovjet hatalom dekrétumai" c. gyűjtemény megjelentetése is. Már korábban kiadásra került az 1905 —1907-es forradalom történetének dokumentumgyűjteménye. Kiadnak egy sor több kötetes gyűjteményt „A Szovjetunió külpolitikájának dokumentumai", „Oroszország külpolitikája а XIX. században és а XX. század elején", „Oroszország külügyminisztériumának dokumentumai" címen, amelyekben a külpolitika és a nemzetközi kapcsolatok történetének kérdéseit világítják meg. Nyilvánosságra hozták a második világháború történetének dokumentációs anyagát: „A Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének levelezése az USA elnöké vel ós Nagy-Britannia miniszterelnökével a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborúja idején az 1941 — 1945 években". Sok dokumentációs anyagot adnak ki a Szovjetunió népeinek feudalizmus és kapitalizmus kori történetére vonatkozóan is. Igen nagy munkát végzett a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Régészettudományi Bizottsága Tyihomirov akadémikus vezetése alatt az orosz krónikák teljes, gyűjteményes kiadásával. Folytatják „Északkelet-Oroszország társadalomgazdaságtani okmányai"-nak kiadását. Űj kiadványok foglalkoznak a XVIII — XIX. század népi mozgalmainak és parasztháborúinak történetével. Erősödik a szovjet és a külföldi történészek alkotó együttműködése a dokumentumgyűjtemények kiadása területén. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok levéltárai háromkötetes dokumentumgyűjteményt adtak ki „A nemzetközi szolidaritás története" címen. A Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország történészei dokumentumok kiadására készülnek a szovjet—csehszlovák, a szovjet—lengyel baráti kapcsolatokról és Bulgáriának a török iga alóli felszabadításáról. A szovjet történettudomány fejlődésében nagy szerepet játszanak a történelmi folyóiratok, amelyek hatékonyan segítik elő a történészek kutató munkájának koordinálását, az olvasók informálását az új eredményekről. A történészek figyelmét a legfontosabb kérdésekre összpontosítják, ismertetik és bírálják az egyes történeti munkákat. А XX. kongresszus után jelentősen megnőtt a történelmi folyóiratok száma. A „Voproszü Isztorii" (A történelem kérdései) c. folyóiraton kívül, amely 1956-ig az egyetlen folyóirat volt, a következő folyóiratok jelennek meg: „Voproszi Isztorii KPSZSZ" (A Szovjetunió