Századok – 1963

Vita - A Magyar gazdaságtörténet c. tananyag programjának vitája a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (Szakács Sándor) 1072

A MAGYAR GAZDASÁGTÖRTÉNET С. TANANYAG VITÁJA 1077 vonatkozó bekezdései teszik —, hanem ezzel egyidejűleg más politikai tényezőkről is beszélni kell éppúgy, mint ahogy egyáltalán nem tekinthető elegendőnek a felvetődő problémák tárgyalásához, elemzéséhez, értékeléséhez csupán az ország belső erőit venni alapul, hanem ezzel egyidejűleg — épp a valósághű ábrázolás érdekében — be kell mutatni a nemzetközi hatásokat is, a Szovjetunió szerepét, a későbbiek során pedig az egyes népi demokratikus országok, a szocialista világrendszer kialakulásának hatását. Az általános megjegyzéseken kívül a munkás-paraszt demokratikus diktatúra időszakára elhangzott számos további megállapítás közül első helyen kell említeni azt a helyes kívánságot, mely az első hároméves terv átfogóbb, részletesebb tárgyalása szükségességének adott hangot (Berei Andor, Vajda Imre, Ránki Oyörgy, Farkas Sándor). Kisebb vita alakult ki abban a kédésben, hogy az 1945 — 48 közötti években lehet-e beszélni már a mezőgazdaság fejlesztésének elhanyagolásáról, ahogy erre a program egyhelyütt világosan utal. Berei Andor szerint már csak azért sem, mert a koalíciós partnerek gondoskodtak arról, hogy ezt a kérdést ne hanyagolhassuk el, s a 3 éves terv is nagy súlyt helyezett rá. Vajda Imre, Vági Ferenc és mások viszont egyetértettek a program megfogalmazásával. Az 1945—1948 közötti esztendőkre említést érdemel még az a megjegyzés, mely többek között a munkanélküliség megszüntetésének, a korabeli falusi szövetkezeti fejlődésnek stb. pótlólagos beiktatására szólított fel (Berei Andor, Ságvári Agnes), vagy amely az állami beavatkozás rendszerének bemutatásával kapcsolatban (Vajda Imre) hívta fel a figyelmet arra, hogy ennek részletezésénél a külföldi tőkemozgás korlátozását is meg kellene említeni, a külkereskedelem ellenőrzését, annál is inkább, hiszen ezidőben a külkereskedelem állami kézbevétele is megindult, éspedig éppen a — Berend T. Iván monográfiájában oly alaposan feltárt — ún. ,.száraz" úton. Háy László — igen indokoltan — arra irányította rá a figyelmet, elengedhetetlen, hogy a program a XVIII. század közepétől — második felétől s még inkább a XIX. és XX. század folyamán az életszínvonal alakulását mindvégig rendszeresebben kövesse nyomon, valamint, hogy a jelzett időszakban mindenkor legyen figyelemmel az építkezések, beruházások alakulására is. A továbbiakban az 1945—1948 közötti évekre vonatkozóan csak néhány kisebb megjegyzés, kívánság, ellenvetés hangzott el. (Ránki pl. kifogásolta, hogy a vonatkozó programrész túlságosan Berend monográfiájára épül, hogy a forint értékromlásának kérdését, annak megindulásakor, 1948 előtt tűzi a program tárgyalásra, holott komolyabb inflatorikus jelenségekkel csak az 50-es években találkozunk. Vági Ferenc problémaként vetette fel, hogy lehet-e a mezőgazdaság szocialista átalakításának kérdését csak 1948 után említeni, ahogy a program teszi.) A legélénkebb vitára az 1948 —1962, különösen pedig az 1948 — 56 közötti időszak programrészeivel kapcsolatban került sor. A hozzászólók elsősorban e programrészek túlzottan negatív szemléletét kifogásolták. Ez az álláspont kapott lényegében hangot Ságvári Agnes, Kahulits László, Berei Andor és mások hozzászólásában. Kritikai észrevételeik központi gondolatát az képezte, hogy a tervezet — több hozzászóló által átvett kifejezéssel élve — „túlságosan sötét" képet fest az 1948 és 1956 közti időszakról, s mindössze bizonyos pozitív zárórésszel igyekszik feloldani ennek hatását. Különösen azt kifogásolták, hogy a szóbanforgó részek egyoldalúan a gazdaságpolitikát állítják előtérbe, s annak hibái elemzését nyújtják elsősorban, a gazdasági, társadalmi, politikai fejlődés konkrét eredményei pedig a gazdaságpolitika tárgyalásához képest jelentéktelen szerepet kapnak. Így — hangoztatták többen — a fejezet belső tagolása is a korszak negatív értékelését tükrözi.8 8 A program szóbanforgó és azt megelőző, ill. követő része, melyet több szempontból pergőtűz alá vettek. „Űj gazdaságpolitikai koncepció kialakulása 1948—50 között, a szocializmus alapjainak lerakása jegyében. A gazdaságpolitikát meghatározó történelmi körülmények, káros vonások eluralkodása a MDP vezetésében. Bel- és külpolitikai torzulások hatása a gazdaságpolitikára: az irreális sietség szemléletének eluralkodása. Ennek megvalósítása az első 5 éves terv keretében. A terv-előirányzatok sorozatos emelése 1948 és 1950 között — az öt évre szóló terv beindításának megalapozatlansága 1950 elején. A hibás ..vas és acél országa" koncepció kialakulása, a hazai adottságok és a nemzetközi együttműködés követelményeinek mellőzése. A leegyszerűsített, dogmává merevített iparosítási elmélet hibái — a katonai szempontok elsődlegessége —, a mezőgazdaság fejlesztésének súlyos elhanyagolása". — Másrészt viszont: „Az iparosítás.eredményei a szocializmus alapjainak lerakása időszakában 1948—1962 között. Főbb iparágak fejlődése, technikai színvonala — az iparfejlődés üteme a tőkés világban, a szocialista országokban és Magyarországon. A magyar gyáripar szerkezeti átalakulásának és korszerűsödésének folyamata. — A mezőgazdaság termelőerőinek fejlődése, színvonala 1948—1962 között. A fejlődés üteme, szerkezeti változások. A tőkés világ, a szocialista országok és Magyarország agrárfejlődése. — A népgazdaság radikális átalakulása 1948 és 1962 között: hazánk ipari-agrár országgá válása — a nemzeti jövedelem nagyarányú növekedése. Az életszínvonal emelkedése — a szociális viszonyok ugrásszerű javulása a szocializmus alapjai lerakásának időszakában. Társadalmunk osztályszerkezetének gyökeres változása."