Századok – 1963
Vita - A Magyar gazdaságtörténet c. tananyag programjának vitája a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (Szakács Sándor) 1072
VITA A MAGYAR GAZDASÁGTÖRTÉNET С. TANANYAG PROGRAMJÁNAK VITÁJA A MARX KÁROLY KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEMEN A vita, melyet 1963. március 21-én rendezett meg a Gazdaságtörténeti Tanszék, figyelemre méltó állomása volt a marxista gazdaságtörténeti oktatás fejlődésének. Éppen másfél évtizede, hogy a tanszék megkezdte a magyar gazdaságtörténet marxista feldolgozását és oktatását, melynek előadásában az első esztendőkben mindössze а XIX. század végéig, majd utóbb 1918 —19-ig jutott el. Nyolc éve sincs, hogy az ellenforradalmi rendszer gazdaságtörténeti tárgyalását előadásaiba iktathatta1, s ma már egy — lényegében napjainkig jutó — gazdaságtörténeti kollégium programját tűzhette vitára. A program-tervezet — melynek megvitatása számos külső szakember közreműködésével zajlott le2 — rövid bevezetéstől3 eltekintve kilenc fejezetben4 tárgyalja Magyarország gazdaságtörténetét' a feudális viszonyok kialakulásának kezdeteitől a szocializmus alapjainak lerakásáig. Tárgyalásmódjára a marxista nemzetközi összehasonlítás szempontjainak érvényesítése jellemző. Magyarország gazdaságtörténetét az egyetemes fejlődésbe ágyazza be, folytatja és továbbfejleszti azt a gyakorlatot, mely az utóbbi esztendők gazdaságtörténeti oktatásának egyik legfontosabb jellemzője volt. A program készítői — a történeti anyag világos tagolása mellett — láthatóan azt tekintették munkájuk egyik vezérlő gondolatának, hogy a történettudomány jelenlegi eredményeihez képest olyan átfogó, egységes szemléletű áttekintést, szintézist nyújtsanak a magyar gazdaságtörténetről, mely világosan tükrözi az általános törvényszerűségek érvényesülését a magyarországi fejlődésben, s egyben rávilágít annak speciális vonásaira. A tervezet ebben a vonatkozásban is a tananyag korszerűsítését, ill. a közgazdászképzés igényeit tartva szem előtt, a régebbi korszakok tárgyalását igen számottevő mértékben tömöríti. Bár óraszámszerinti megoszlást nem közöl, az egyes fejezetek terjedelméből világosan kitűnik, hogy az egész történeti anyag kb. a XIX —XX. század fordulóján feleződik; azt a célkitűzést juttatván ezzel kifejezésre, hogy a tananyag felét perspektivikusan majd a XX. századi anyag tegye ki. 1 Vö. В—R. : Vita az ellenforradalmi korszak gazdaságtörténetének néhány kérdéséről. — Századok, 1956. 221—238. 1. — A gazdaságtSrténetírás és oktatás ezt megelőző időszakára és problémáira ld. Sándor Pál— Berend Iván : Gazdaságtörténetírásunk és oktatásunk néhány kérdése a párt és kormányhatározatok útmutatása után. Századok. 1954. 189—195. 1. 1 A vitán a tanszék tagjain kívül meghívottként résztvettek : Sinkovice István egy. tanár, Vajda Imre egy. tanár, Farkas Sándor tanszékvezető docens, Vági Ferenc tanszékvezető docens, Ránki György, a Történettudomái yi Intézet igazgatóhelyettese, Ságvári Ágnes, a Párttörténeti Intézet igazgatóhelyettese, Kahulits László, a Közgazdaságtudományi Egyetem Pártbizottságának titkára, továbbá az egyete n több tmszékének képviselője. — Hozzászólásaikat szóban vagy írásban közölték: Háy László egy. tanár, a Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, Andics Erzsébet, Berei Andor és Elekes Lajos egyetemi tanárok. s A program bevezetője a gazdaságtörténet feladatának, módszerének egyes főbb kérdéseit említi, meghatározza e tudományág viszonyát a történettudományhoz és a politikai gazdaságtanhoz, majd néhány alapvető összefüggésre — emberek, osztályok spontán és tudatos tevékenysége a gazdasági fejlődésben stb. — hívja fel a figyelmet. ' I. fejezet: A magyarországi fejlődés felzárkózása a nyugat-európaihoz. A korai és virágzó feudalizmus (а XV. sz. végéig); II. fejezet: A magyarországi fejlődés elkanyarodása a nyugat-európaitól. A kései feudalizmus (XVI— XVIII. sz.): III. fejezet: A feudaliz nus bomlása Magyarországon. A tőkés viszonyok fejlődésének megindulása a keleteurópai, „porosz" típusú úton (XVIII. sz. vége—1848); IV. fejezet: A polgári forradalom. A szabadversenyen alapuló kapitalizmus kora. a porosz típusú tőkés fejlődés kibontakozása Magyarországon (1848—1900); V. fejezet: Magyarország a monopolkapitalizmus uralkodóvá válásának korszakában (1900—1918); VI. fejezet: A polgári demokratikus forradalom. Az első proletárdiktatúra Magyarországon: a Tanácsköztársaság (1918—19): VII. fejezet: A kapitalizmus általános válságának korszaka, a tőkés rend utolsó szakasza Magyarországon. A porosz utas fejlődés „zsákutcája" (1919—1944): VIII. fejezet: A népi demokratikus forradalo-n győzelme és a népgazdaság helyreállítása a felszabadulás után (1945—1948); fX. fejezet: A szocializmus alapjainak lerakása Magyarországon (1948—1962).
