Századok – 1963
Közlemények - Kállay István: A bécsi udvar várospolitikájának néhány kérdése Mária Terézia korában 1055
A BÉCSI UDVAR VA ltOS POLITIKÁJÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE 1071 Az I740-es években a tribunus plebis még a legtöbb helyen nem kapott fizetést, ezért több funkciót is el kellett vállalnia. melyekből jövedelme volt. Előfordult, hogy a belső tanácsba való bejutását ambicionálta, a tanácsosi fizetés miatt. Ez a tanáccsal szemben való fellépését már eleve lehetetlenné tette. Ezért már 1768-ban megtiltja egy rendelet a tribunus plebis más funkcióban való egyidejű alkalmazását. 1756-ben megróják Trencsén várost, amiért a tribunus plebist belső tanácsosi helyre emelte.7 3 Annak megakadályozására, hogy a tribunus plebis belső tanácsosi helyre pályázzék, az 1770-es évektől törekedett az udvar. Egyetlen megoldásként olyan fizetés megállapítása kínálkozott a tribunus plebis számára, melyből — más funkció elvállalása nélkül — megélhetése biztosítva van. Ezért 1774-ben Szegeden 200, Kassán 350 Ft-os fizetést engedélyez a kancelláriai és udvari kamarai közös ülés. 1779-ben a Szentgyörgy város által az alkamarás részére kért 30 Ft fizetésemelést a tribunus plebis kapta meg. A fizetések általános rendezésére csak a korszakunkat követő időben került sor; az előkészítő munkálatok azonban megelőzőleg folytak. Az 1781. évi rendezés egyes városokban magas évi fizetéseket állapít meg (Kassa 350, Debrecen 300, Buda, Pest, Sopron, Pozsony, Eperjes, Komárom, Pécs 150, Bártfa 130 Ft.) A kisebb városokban megfelelő arányban csökkenő fizetést kaptak.7 4 Ugyanebben az évben kaptak a tribunus plebisek általános instrukciót. E szerint a tribunus plebis az ügyeket a belső tanács és a választott község előtt egyaránt refer ílni tartozik. Nagyobb ügyek tárgyalására, melyek az egész várost érintették, meg kell hívni az egész választott községet. A tribunus plebis felügyel a város gazdasági igazgatására (bérletek, városi birtokok); őrködik a városi jogok és kiváltságok megtartásán. Jelen van a contributió kivetésekor, valamint házi-, adó-, árva-, alapítványi kasszák számadásainak felülvizsgálatakor. Ügyelnie kell, hogy széthúzás, egyenetlenség ne üsse fel fejét a városban. Az instrukció legfontosabb pontja szerint a tribunus plebis közvetlenül a Magyar Kamarának tehet jelentést, ha a városi igazgatás ellen kifogása van. Ezzel az intézkedéssel a tribunus plebis a városi igazgatás fontos ellenőrző szervévé válik.7 5 * A bécsi udvar várospolitikája néhány kórdósónok áttekintése azt mutatja, hogy az egyedi intézkedések nem alakultak egységes koncepcióvá. A magyarországi várospolitika néhány olyan sajátosságát mégis megállapíthatjuk, melyek az örökös tartományokban követett várospolitikától különböznek. Az udvar — az örökös tartományokban követett politikával ellentétben — Magyarországon a nemesi adómentesség miatt nem támogatta főúri manufaktúrák létrehozását. Amint afentebb tárgyalt intézkedések mutatják, inkább a városok által létesített és fenntartott manufaktúrákra gondolt. Ez az elképzelés — annak ellenére, hogy a városok megfelelő tőkével rendelkeztek volna — nem valósulhatott meg a feudális berendezkedéshez ragaszkodó, a városi vezetésben nagy befolyással bíró céhmesteri réteg ellenállása miatt. A magyarországi várospolitika eredményei legszembetűnőbben a szabad királyi városok számának növelésében jelentkeznek. A szabad királyi városok számának növelése kétségkívül tartalmazott a rendek ellen irányuló elemeket; elsősorban azonban pénzügyi meggondolásokon nyugodott. A szabad királyi városok számának növelése perspektivikusan ugyanis több contributiot, közvetlenül a kiváltságokért fizetett magas megváltási összeget és a király, mint a szabad királyi városok földesura által az országgyűlés megkérdezése nélkül emelhető földesúri adókat jelentett. A városok belső fejlődésére azonban az. ezen az úton elnyert szabadság kedvezően hatott. A városi polgársággal kapcsolatban a bécsi udvar az abszolutizmus politikáját követte; a központosítás útjában álló városi vezető réteggel szemben a polgárság alsóbb rétegeit támogatta. Ennek célja nem politikai egyensúly megteremtése, hanem a városi bevételekből nyerhető haszon könnyebb megszerzése volt. A rendelkezésünkre álló adatok a bécsi udvar magyarországi várospolitikájának ellentmondásos jellegére utalnak. Egyik oldalon intézkedéseket, javaslatokat látunk, melyek a városok anyagi helyzetének javítását, városi manufaktúrák létesítését, a vár)sok számának szaporítását célozzák. A felsőbb kormányszervek állandó pénzzavara azonban nem tett lehetővé hosszútávú, anyagi kitartást és pénzügyi befektetést igénylő várospolitikát. KÁIXAY ISTVÁN "Városi ügyészről: Camerale Ungarn, Fasc. 26. Rote Nr. üli. Subd. 3. 36/1769. júl. fol. 171. Trencsén: Civitatensia, Fasc. 2. 1755. jan. 31. " Szeged: Camerale Ungarn, Fasc. 26. Rote Nr. 518. Subd. 3. 67/1774. febr. fol. 3/v. Kassa: Camerale Ungarn. Fasc. 26. Rote Nr. 519. Subd. 3. 146/1774. márc. fol. 3. Szentgyörgy: Camerale Ungarn, Fasc. 26. Rote Nr. 536. Subd, 3. 61/1779. nov. fol. 2. Fizetésrendezés: Camerale Ungarn, Fasc. 26. Rote Nr. 540. Subd. 1. 161/1781. júl. fol. 214. » Camerale Ungarn, Fase. 26. Rote Nr. 540. Subd. 1. 161/1781. júl. fol. 207—210.
