Századok – 1963
Közlemények - Kállay István: A bécsi udvar várospolitikájának néhány kérdése Mária Terézia korában 1055
1070 к ALLAY ISTVÁN királyi bizottság foglalkozott a városi polgárok mozgalmával. A további felkelések megakadályozására a városokban működő polgári lövészegyleteket (Schützen-Compagnie) az. egész ország területén megszüntették.6 8 Ugyancsak külön vizsgálatot rendeltek el minden olyan esetben, amikor a kiküldött biztos ellen adtak be panaszt. Ilyen esetben — elsősorban a biztos tekintélyének megóvása érdekében — inkább azt vizsgálták, ki volt a kezdeményező, ki gyűjtötte össze az aláírásokat, illetve ki készítette a beadványt. Ilyenre 1771-ből Debrecenben és Esztergomban találunk példákat. 6 9 A városi zavargások kezdeményezőit, lia sikerült kilétüket megállapítani, minden alkalommal felelősségre vonták és megbüntették. 1753. szeptember 18-án császári leirat rendelte el két korponai polgár 2 — 2 hónapra való bebörtönzésót, mert kezdeményezőszerepük volt, a legutóbbi választáskor lezajlott zavargásban. 1756-ban egy zombori tanácsost „tumultusban való részvétel miatt" félévi fizetósmegvonásra ítéltek. 1762-ben Székesfehérvárott kizártak egy külső tanácstagot, mert a fennálló rendelkezések elleném mozgalmat kezdeményezett a korábbi, jogban és latin nyelvben nem járatos városbíró újrajelölésére. Az 1771 augusztusában Esztergom városnak küldött leirat szerint a közrend és béke érdekében hozott kamarai, biztosi rendeletekkel szembeszegülő, azok elleni lázító polgárokat, ha funkciójuk van, le kell tenni, ha nincs, be kell börtönözni.70 Az udvar számára sokkal veszélytelenebbnek látszott a polgárságot elsősorbarb igazgatási területen — a polgárság választott szervén, a választott községen (electa communitas) keresztül — erősíteni. A választott község a polgárság alsóbb rétegeinek szerve volt, amelyben egyes helyeken polgárjoggal nem rendelkezők — lakosok, zsellérek — is szóhoz jutottak. A kisebb városi funkciókat (árvagondnok, adószedő, kórház-, út-, gazdasági inspectorok, városi registrator) a választott község tagjai töltötték be, akik képzettségben semmiben sem maradtak el a belső tanács tagjai mögött. A választott, község városi igazgatásban játszott szerepének növelése a polgárok alsóbb rétegeinek erősítését szolgálta annak veszélye nélkül, hogy „tumultusokra" kerüljön sor. Ezt a célt. szolgálták az udvarnak a választott községekkel kapcsolatban hozott intézkedései. A választott község véleményét még kisebb ügyekben is kikérték. 1754-ben Bazin város vendégfogadó építése ügyében beadott kérvényét a communitas véleményétől tették függővé. 1771. február 14-én a Magyar Kamara leirata a városokban lefolyt tisztújításokkal kapcsolatban azt kifogásolja, hogy az electa eommunitasban üresedésben levő helyeket a tanács jelölés ós belső megállapodás útján töltötte be. Eperjes város tisztújítási jelentésére válaszolva leirat rendeli el, hogy a választott községnek tanácsválasztáskor és tanácsüléseken külön szobát kell ülésezés és megbeszélések céljára rendelkezésre bocsátani. A választott község tekintélyét szolgálta az 1775-ben kiadott rendelet, mely szerint in crimine incestus bűnösnek találtatott személy nem lehetett a communitas. tagja." A választott községgel szembeni politikába egyes helyeken vallási szempontok is belejátszottak. 1757. február 7-én Szatmárnémeti város választott községét 60 főről) 24-re csökkentették, hogy ezzel a reformátusok túlsúlyát megszüntessék. Lőcsén 1758-ban a választott községben halálozás útján megürült két helyre protestánsokat választott a polgárság. Az udvar a választást megsemmisítette, mert ezek a személyek „nem alkalmasak" a választott községi tagságra.7 2 Ez a tendencia összhangban állott a birodalom egyéb területein követett valláspolitikával. A polgárság patríciusok elleni harcában igen sok múlott a tribunus plebisen. A tribunus plebis a választott község vezetője, illetve mint ilyen a polgárok képviselőjevolt a belső tanács ülésein olyan ügyekben, melyek az egész polgárságot érintették.. Korszakunkban állandóan törekedtek a tribunus plebis jelentőségének növelésére;. " Ctvitatensia, Fase. 2. 1755. ápr. 8. Civitatensia, b'ase. 2.1755. Júl. 14., márc. 27., szept. 29. Camerale Ungarn-Fasc. 20. Kote Nr. 510. 93/1768. okt. Subd. 2. fol. 86. köv. " Debrecen: Camerale Ungarn, Fasc. 26. Bote Nr. 513. Subd. 4.121/1771. márc. Esztergom: Camerale Ungarn,, Fasc. 26. Kote Nr. 514. Subd. 7. 130/1771. aug. fol. 127. köv. '"Korpona: Civitatensia, Fasc. 1. 1753. szept. 18. Zombor: Civitatensia, Fasc. 3. 1756. jan. 5. Fasc. 5. 1765. júl. 12. Székesfehérvár: Camerale Ungarn, Fasc. 26. Bote Nr. 505. fol. 473/v. Esztergom: Camerale Ungarn. Fasc, 26. Rote Nr. 514. Subd. 1. 130/1771, aug. fol. 69. köv. Zágráb: Camerale Ungarn, Fasc. 26. Rote Nr. 521. Subd. 2.. 157/1774. jún. fol. 1/v. Zágrábban két polgárt kizártak a választott községből, mert „engedetlenek" voltak. 71 Bazin: Civitatensia, Fasc. 1. 1754. márc. 23. Székesfehérvár: Városi Levéltár, Acta pol. et jur. Fasc. 1761. Nr. 174. — Fasc. 1771. Nr. 50. Eperjes: Camerale Ungarn, Fasc. 26. Bote Nr. 521. Subd. 2. 157/1774. jún. fol. 1. Camerale Ungarn, Fasc. 26. Rote Nr. 521. Subd. 2. 157/1774. jún. Szentgyörgy. Camerale Ungarn, Fasc. 26. Rote Nr. 525. Subd. 1. 58/1775. fol. 308—309. Bakabánya. Camerale Ungarn, Fasc. 26. Rote Nr. 531. Subd. 1. 12/1777. aug.. fol. 258—259/v. Bakabányán 1775-ben a Választott Község őrizte a hivatali pecsétet és kulcsokat. 11 Szatmárnémeti: Civitatensia, Fasc. 6. 1757. febr. 7. Lőcse: Civitatensia, Fase. 8. 17.58. dec. 19.
