Századok – 1963

Közlemények - Kállay István: A bécsi udvar várospolitikájának néhány kérdése Mária Terézia korában 1055

A BÉCSI UDVAR V ÁROS POT. IUI К ÁJ Ä S Л К NÉHÁNY KÉRDÉSE 1067 udvari bizottság foglalkozott egyes nagyobb összeütközések elsimításával. 1768. augusztus 30-án maga az uralkodó írta egy közös kancelláriai és kamarai jegyzőkönyv széljegyzeteként, hogy a nemesek ugyan a taxa capitis alól mentesek; házuk, telkük, kereskedésük, iparuk után azonban contributiót tartoznak fizetni.60

Előfordult az is, hogy az udvar nem foglalt ilyen világosan állást, hanem a város követelését jogi útra utasította.6

1 1767-ben Kismarton tett panaszt Eszterházy Pál ellen, aki a városi iparosokat ós polgárokat a vár alatt tartott éves vásárból kizárta, sőt saját céheket alapított. A Magyar Kamara 1767. december 17-i ülésén úgy foglalt állást a panasszal kapcsolatban, hogy a várost, mint peculium regium-ot védeni kell. Ezért a vár alatt — uradalmi területen — tartandó vásárokra a városi iparosokat és kereskedőket be kell engedni.6

2 A városba beköltöző nemesek a legtöbb városban jelentős szerepet játszottak a város vezetésében. Még a szabad királyi városok közül legfejlettebbeknek tartott bányavárosok némelyikében is, mint Breznó- és Selmecbányán, a belső tanácsnak fele, vagy több mint a fele nemes volt. Pozsega város belső tanácsában is több nemes személy volt. 1774-ben a szakolcai tribunus plebis által beadott panasz szerint a városi tanács főleg nemesekből áll. Van ennek ellenkezőjére is példa: 1777-ben a korponai nemesek panaszt tettek, mert a tanács minden közügy intézéséből kizárta őket.6

3 Ehhez a kérdéshez tartozik az is, hogy a városi vezetésben szerepet játszó nem nemes személyek, polgárok, legfőbb ambíciója nemesi rang megszerzése volt. A székesfehérvári városi vezetést hosszú ideig kezében tartó hat polgári család mindegyike előfordul a későbbi megyei nemesi összeírásokban.6

4 A városi vezetésben szerepet játszó polgári személyek jelentős rósze földesúri alkalmazásban állott. Az 1763. augusztus 30-án kelt leirat a Magyar Kamarát jelentésre szólítja fel: a tanácsi vagy városi tisztviselők közül ki és milyen magánszemélynél van egyidejűleg alkalmazásban. Előfordul — mondja a leirat —, hogy egyes tisztviselők megyei, földesúri alkalmazásban is állnak, ami a városi közügyek elhanyagolásával jár. Az udvar leiratára — nagyon jellemzően az ügyintézésre — csak 1771-ben találjuk meg a választ. E szerint a városi tisztviselők legnagyobb része kettős, sőt hármas alkalmazás-I ban is állott. Székesfehérvárott Lemer Ferenc tanácsos gróf Szapáry ercsi uradalmának és a fehérvári prépostnak fiscalisa. Mint ilyen gyakran jelenik meg a megye előtt, az íradalom vagy a prépost képviseletében. Korponán Piertsl Mátyás városi jegyző egyúttal Zólyom megyei táblabíró, az esztergomi káptalan és a sági prépost fiscalisa. Gombos Mihály pozsonyi városi bíró egyidejűleg gróf lllésházy csallóközi uradalmának fiscalisa. Zágrábban két városi tanácsos állott egyidejűleg az Erdődy, illet ve a Draskovics uradalom alkalmazásában. Varasdon Vellasich Ambrus, a választott község tagja, egyúttal gróf Batthyány fiscalisa és jegyzője, özvegy Erdődynó számadásvezetője. Igen sok olyan jegyzőt, ügyészt, tanácsnokot sorol fel a jelentós, akik egyúttal ügyvédi praxist is folytattak.66 * A városba beköltözött nemeseknek a városi vezetésben játszott szerepe felhívja a figyelmet a városi lakosság osztálytagozódásának kérdésére. Az a tény, hogy a városi lakosság nem volt homogén tömeg, közismert,6

6

ezért erről nem is kívánok bővebben szólni. Az udvari várospolitika tárgyalása szempontjából legfontosabb felső rét.ey. a patrí-50

Camerale Ungarn, Ease. 26. Rote Nr. 510. Subd. 2. 93/1768. okt. fol. 101. köv. Camerale Ungarn, Fasc-26. Rote Nr. 523. Subd. 3. 41/1775. jail. fol. 3—13. József korregens széljegyzete a közös városi jegyzőkönyvhöz ugyanezt ismétli meg. Az 1766. júl. 1.1-1 uralkodói leirat, mely eontributio kivetése céljából a varasdi telkek felmérését rendeli el, kiterjeszti intézkedését azokra a főurakra és nemesekre is, akik a közös városi terheknek házuk, telkük után alá vannak vetve. A telkek feltérképezésében vegyen részt a szomszédos katonaság is. A felmérést kamarai geometra végezze, ne a város költségére. Camerale Ungarn, Ease. 26. Rote Nr. 508. Subd. 4. fol. 179. köv. " Civitatensia, Ease. 7. 1758. febr. 21. 52 Camerain Ungarn, Fasc. 26. Rote Nr. 510. Subd. 3. fol. «1. köv. 5S Camerale Ungarn, Fasc. 26. Rote Nr. 527. Subd. 4. 108/1776. jan. fol. 88. Breznóbánya. Camerale Ungarn, Fasc. 26. Rote Nr. .">17. Subd. 4. 138/1774. jan. fol. 80—81. Selmecbánya. Camerale Ungarn, Faso. 26. Rote Nr. 530. Subd. 2. 122/1774. ápr. fol. 8—10. Szakolca. A panaszt a rossz gazdálkodás miatt adta be, nem a nemesi tanácsosok ellen. Camerale Ungarn, Ease. 26. Rote Nr. 517. Subd. 3. 138/1774. jan. fol. 332—332/v. Nagyszombat. Camerale Ungarn, Fasc. 26. Ilote Nr. 522. Subd. 4. 152/1774. szept. fol. 561. Pozsega. Camerale Ungarn, Fasc. 26. Rote Nr. 531. Korpona. Subd. 1. 115/1777. júl. fol. 96- 103. 61

Fejér megye levéltára. Székesfehérvár, Acta familiarum nobilium. Az alábbi családokról van szó: Hiemer, Kolosváry, Kreskay, Vincenti, tblaker, Korher. Városi tanácstagok törekvését nemesi decorum megszerzésére említi: Oszeizky JMnet : A hazai polgárság társadalmi problémái a rendiség bomlásakor (Budapest. 1935). 61. I. 55 Camerale Ungarn, Ease. 26. Rote Nr. 505. 1763. aug. 30. fol. 14—15. Camerale Ungarn, Fasc. 26. Rote Nr 514. Subd. 1. 95/1771. nov. 26. fol. 1. köv. A Magyar Kamara a jelentést a városoktól beérkezett adatok alapján állította össze. 58

Málywtz : i. m. 227. 1.