Századok – 1963
Közlemények - Kállay István: A bécsi udvar várospolitikájának néhány kérdése Mária Terézia korában 1055
1066 KÁLI,AV ISTVÁN előadják, hogy sok idegei), kereskedők, iparosok jönnének a városba, mivel ott minden manufaktúra eladási lehetőséget találna. A felszabadítás által a lakosság száma növekedni fog; ami a contributio-alap növekedését jelenti. A szabad királyi városban a környező falvak könnyen eladhatnák termékeiket, s iparcikkeket vásárolhatnának. A dunamenti községekre Szentmária szabad királyi várossá emelése kedvezően hatna, mert a város kereskedelmét a Dunán át bonyolítaná le. A Gazdasági Tanács 1776. november 30-i ülésén foglalkozott a város kérésével. Véleménye szerint a város anyagi helyzete nem megfelelő a szabad királyi várossá emelés által megnövekedett kiadások fedezésére. A Magyar Kamara 1777. január 10-i ülésén ugyancsak elutasító álláspontot foglalt el. A Kamara felterjesztése szerint a város érdemeit már kellőképpen megjutalmazták, amikor privilegizált kamarai mezővárossá emelték. A jelenlegi kincstári bevételek (18 700 Ft) jelentősen csökkennének a szabad királyi várossá emelés által. A Magvai- Udvari Kancellária és a bécsi Udvari Kamara 1777. március 26-án közös ülésen magáévá tette a Magyar Kamara felterjesztését: nem javasolta a város felszabadítását. A közös bizottsági ülés jegyzőkönyvét maga az uralkodó nézte át, illetve rendelte el a város kérésének újra való felülvizsgálását. Ennek a vizsgálatnak eredményeképpen 1779. március 4-én Szentmária kamarai mezővárost szabad királyi városi rangra emelték. A megváltási összeget igen magasan, 266 666 Ft-ban állapították meg. A kiváltságlevél évi 1000 Ft censust vet ki, melyet a megváltási összeg kifizetése után — az uralkodó személyes rendelete alapján »— emelni kell. A városnak a környező pusztákat be kell népesítenie, katonai előfogatokat, továbbra is teljesítenie kell47 , Ezzel zárult a város több évtizedes harca a szabad királyi városi rang elnyeréséért, Szabadkához hasonlóan ment végbe Pécs szabad királyi várossá emelése. Itt az akadályt nem kamarai elgondolások, mint inkább a földesúr, a püspök ellenállása jelentette, aki megváltási összegért sem volt hajlandó jogairól lemondani. Az uralkodó több alkalommal sürgette az 1768-ban elkezdődött ügy lezárását. Egy 1775 szeptemberében írt széljegyzetében maga mondja: „Mindenképpen elhatároztam, bogy Pécset szabad királyi városi rangra emelem. Ezért a kiküldendő biztosoknak feladatul kell adni, hogy a módszerről és a hogyanról tegyenek jelentést." Végül is az uralkodó személyes közbelépésének volt köszönhető, hogy Pécs szabad királyi városi privilégiumot kapott,4 8 * A magyar városfejlődés egyik különleges vonása, melyre már Mályusz Elemér rámutatott,4 9 a nemesek beköltözése és iparűzése városainkban. Ez a folyamat a XVIII. .század első felében kezdődött el, de nagyobb méreteket az 1740-es évektől kezdve öltött. A kormányzat támogatta nemesek városokba való betelepedését, mivel így azt remélte, hogy legalább városi telke, háza, ipara vagy kereskedése után a városnak adózni fog. A városokba beköltöző nemesek legtöbb helyen azonban vonakodtak a városi közterhekbenjészt venni, sőt egyéb kiváltságaikat is igyekeztek fenntartani. Szinte áttekinthetetlen azoknak a forrásoknak a száma, melyek a városokban lakó nemes személyek és a városok között folyó vitákról számolnak be. Állandó vita forrása volt a nemesek által a városok> ban űzött kereskedelem, illetve borkereskedelem. A városban kereskedelmet folytató nemesek ugyanis az 1514:37. törvénycikkre hivatkozva — mely szerint nem kötelesek harmincadot fizetni — nem akartak a városi közterhekben kereskedésükre eső arányban részt venni; sőt legtöbbször contributiót sem voltak hajlandók fizetni. Több esetben " Camerale Ungarn, Ease. 26. Kote Nr. 506. Subcl. 3. fol. 250. 1765. ápr. 8. Camerale Ungarn, Ease. 26. Kote Nr. 530. Subd. 1. 104/1777. jan. fol. 133—137. Camerale Ungarn, Ease., 26. Kote Nr. 530. Subd. 1. 77/1777. febr. fol. 168—178. Camerale Ungarn, Faso. 26. Kote Nr.530. Subd. 1. 20/1777. jún. fol. 419—462. Az uralkodó széljegyzete (fol. 462): „Ad primum befor ich meine Entschliessung ertheile, so ist dasjenige, was von der der Comission, theils als nicht gehörig untersucht, und theils als nicht wohltunlich angegeben wird, annoch vorher näher zu erörtern, und in das Klare zu setzen, sodann aber mir das weitere Outachten vorzulegen, de Beliquo placet." Camerale Ungarn. Ease. 26. Kote Nr. 530. 30/1777. ápr. fol. 251—263. Camerale Ungarn, Fasc. 26. Kote Nr. 535. Subd. 1. 17/1779. márc. fol. 186—224. Mária Terézia széljegyzete, melyben a census regius felemelését követeli: fol. 219. A Magyar Udvari Kancellária és a bécsi Udvari Kamara közös ülése, melyen a kérdést eldöntötték, 1778. dec. 30-án volt. "Camerale Ungarn, Fasc. 26. Rote Nr. 510. 87/1768. jan. Subd. 6. fol. 3. Camerale Ungarn, Fasc. 26. Kote Nr. 512. Subd. 2N79/1770. febr. fol. 25. köv. A gazdasági tanács 1770. jan. 17-i ülésén tárgyalt a városról. Az ülés egyetlen témája: a város adósságai és általában anyagi helyzete. Az ülés javaslatot tett, hogy milyen részletekben tudná a város adósságát megfizetni. Camerale Ungarn, Fasc. 26. Rote Nr. 525, Subd. 1. 81/1775. szept. fol. 162—16S. A közös városi bizottság a következő kérdések alapos megvizsgálását tartotta fontosnak: a város aktív és passzív adósságai. Milyen alapon lehetne az adósságot kifizetni. A város felszabadítása után hogyan tudja pénzügyi kötelezettségeit teljesíteni (census regius, bíráskodási, igazgatási költségek, megváltási díj megfizetése). A felszabadítás előmozdítására a város lakosai már eddig is hoztak áldozatot. Pécs város felszabadításával foglalkozik részletesen Babies András : Pécs város sz. kir. városi rangra emelésének története c. tanulmányában. " Mályusz Elemér : A magvar polgárság a francia forradalom korában (A Bécsi Magyar Történeti Intézet évkönyve. Budapest. 1931) 229.1.
