Századok – 1963
Tanulmányok - Nemes Dezső: Az 1927. évi olasz–magyar szerződés 1017
AZ 1927. ÉVI 01.ASZ—MAGYAR SZERZŐDÉS 1029 hogy Khuen-Héderváry és a Külügyminisztérium reálisabban ítélte meg mind az európai helyzetet, mind pedig az olasz partnert; Kozmánál jobban látták, hogy a francia nagyhatalommal szemben Olaszország mire képes és mire nem képes, Anglia Olaszországnak milyen támogatást adhat és milyet nem. Klebeisberg Kunó gróf március 15-én érkezett Olaszországba. Az olasz sajtóvisszhang „igen jó volt — írja Kozma —, és már az első napokban tisztán látszott, hogy az olaszok tendenciával hajtják minél mélyebbre a látogatás jelentőségét egyrészt, hogy az akkor már éles olasz—jugoszláv helyzetben ezzel is demonstrálhassanak, másrészt, hogy Bethlen útja elé bizonyos kész helyzetet teremtsenek, amely mindenesetre Bethlen alkudozási lehetőségeinek rovására ment. Ezt a követtel együtt erősen éreztük, de nem tudtunk sokat ellene csinálni, mert a miniszter hiúsága által minden megjegyzés és célzás ellen vértezve volt". Klebelsberg olaszországi utazásával a pesti sajtó is, mindenekelőtt a kormánysajtó, igen bőven foglalkozott. Március 18-án Hory sürgönyt kap a Külügyminisztériumból, amelyben üzenik Kozmának: ,,A miniszter hiúságának sérelme nélkül befolyásolandó, hogy miniszterelnök alkudozásait külsőségekben legalább látszatra kész helyzet megteremtésével ne nehezítse." Kozma rögtön választáviratot küld, melyben közli, hogy ő nem tud jobban tompítani, mert a „miniszter önálló hírszolgálati apparátust tart fenn", míg az övé „úgyis jobban van már tompítva, mint ahogy azt a miniszter kívánja, s a mostani mederben is csak legnagyobb vonakodás és ellenállás után tartható". Kozma a napló-jegyzeteiben többször is nagyon kifakad Klebelsberg mérhetetlen becsvágya és hiúsága miatt, amit az olaszok messzemenően kihasználnak.25 Klebelsberg útja elsősorban propaganda szempontból szolgálta a magyar -olasz szerződés politikai előkészítését . A magyar—olasz politika és kulturális együttműködés fejlesztése jegyében rendezték, de mindkét ország közvéleményének a befolyásolására használták fel. Természetesen a „hagyományos barátság" búrjait pengették, és mind az olasz, mind a magyar fasiszta rendszer „dicsőségét" hangoztatták. Igyekeztek fátyolt borítani arra, hogy Olaszország a világháborúban elárulta szövetségeseit, a központi hatalmakat, s előbb passzív maradt, majd átállt az erősebb oldalára, csatlakozott az antantblokkhoz. Klebelsbergnek Olaszországból történt visszaérkezése után átadták a szerződés magyar tervezetét az olaszoknak. Március 23-án elküldik Horynak is, miután már Durini megkapta. Durini Rómába utazott és ott is marad. Az olasz külügyminisztérium válaszát a küldött tervezetre a budapesti olasz ügyvivő adta át Khuen-Hédervárynak március 26-án. Az ügyvivő közli, hogy „Mussolini úr elvben egyetért az általunk átadott szerződés-tervezettel — írja feljegyzésében Khuen-Héderváry az ügyvivővel folytatott beszélgetésről —, de fenntartja magának azt, hogy némi módosításokat gróf Bethlennel Rómában személyesen megbeszéljen". Az olaszok a küldött szerződés-tervezet kettéválasztását javasolták oly módon, hogy legyen egy külön barátsági és békéltetési szerződés és egy külön jegyzőkönyv a döntőbírósági eljárásról, továbbá egy Fiúméra vonatkozó 15 О. Г.. Kozma iratok. 2. csomó. Bethlen és Klebelsberg római útja. 4—11. I.
